Jelenleg a reménykedés fázisában vagyunk, hiszen a leveli eset óta nagyjából egy hét telt el, és ez volt az utolsó magyarországi járványkitörés – fogalmazott az InfoRádióban Rusvai Miklós, hozzátatte azonban, hogy továbbra sem lehetünk teljesen nyugodtak, hiszen szlovák területen is felbukkant a ragadós száj- és körömfájás betegség, vagyis „a vírus még mozog”, és Szlovákia, Ausztria határhoz közel eső részén és Magyarországon bármikor újra felütheti a fejét. A víruskutató szerint nagyjából három hónap után jelenthető ki, hogy ez a járvány megszűnt.

A magyarországi intézkedésekről azt mondta, jók, legalábbis jobbat nem tudunk tenni; a korábbi évtizedek, évszázadok járványtani, járványmegelőzési tapasztalatai alapján működik a mostani karanténrendszer, működnek a zárlati intézkedések és tetemmegsemmisítések. „Ha ötven évvel ezelőtt hatékony volt, és meg tudtunk szabadulni ezekkel a módszerekkel a vírustól, akkor remélhetőleg újra sikerülni fog” – tette hozzá. Felidézte: 1973-ban is teljes állatállományokat irtottak ki, sőt, az azt megelőző években is, és akkor is fokozatosan sikerült visszaszorítani a vírus jelenlétét.

Szerinte korábban annyiban volt könnyebb a helyzet, hogy lehetőség volt a vakcinás védekezésre Európa számos országában, köztük Magyarországon, tehát az egyes járványkitörési pontok körül az állatokat egy védőgyűrű mentén oltották, megnehezítve a vírus terjedését. Erre most azért nincs lehetőség, mert ha bevezetnék a vakcinázást, az súlyos exportkorlátozásokkal járna, olyan gazdasági károkat okozva, ami messze meghaladná egy-egy, de akár tíz állomány leölési költségét. Magyarán

nem éri meg a vakcinázás, „nem vethetjük be ezt a fegyvert”, legfeljebb időlegesen, és a különben is leölésre szánt állományokban

– magyarázta a szakember.

Rusvai Miklós megerősítette: az oltás a megfertőződést nem előzi meg, ezért nem mehet a vakcinázást alkalmazó országokból export, mert az állatok tünetmentesen hordozhatják a vírust. „A vakcinázást azért kell megszüntetni, hogy ha beüt a vírus, akkor azonnal erős és határozott tüneteket mutasson az állomány, és így fel lehessen számolni. Ha vakcináznánk valamelyik állományt, akkor lappangva ott maradhatna a vírus, és ha ilyen állatokat exportálnánk, akkor átvihetnénk másik országokba is” – fejtette ki.