Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Hungarian money - forint in the black wallet
Nyitókép: johan10/Getty Images

Változások jönnek januártól a nyugdíjtörvényben – a 13. havi nyugdíjat is érinti

Változnak a nyugdíjtörvény egyes rendelkezései jövőre.

A jövő évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló salátatörvényben a nyugdíjtörvényt módosító rendelkezések is szerepelnek – írja hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő. A nyugdíjguru.hu alapítója kiemeli, hogy január 1-jétől módosulnak a 13. havi nyugdíjra vonatkozó rendelkezések. Tizenharmadik havi nyugdíjra az lesz jogosult, aki a megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév februárjára társadalombiztosítási nyugellátásban részesül.

A tizenharmadik havi nyugdíj összege megegyezik a február hónapra a jogosultat megillető, a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára is folyósított, tizenharmadik havi nyugdíjra jogosító társadalombiztosítási nyugellátások összegével. A tizenharmadik havi nyugdíjat a nyugdíjfolyósító szerv a tárgyév februárjában, hivatalból, külön határozat meghozatala nélkül folyósítja.

A módosítások jelentését egyes híradások tévesen értelmezték, mivel a módosító javaslat nem azt jelenti, hogy a 13. havi nyugdíjra való jogosultságnak már nem feltétele az, hogy az előző év legalább egy napján az érintett már nyugdíjas legyen. Lényegében csak annyi változott, hogy az érintettnek februárban is nyugdíjasnak kell lennie. Ennek indoka az, hogy 2025. január 1-jétől a 13. havi nyugdíjat mindig az adott év februárjában fizetik. A szakértő szerint viszont azok a nyugdíjasok, akik a tárgyév januárjában meghaltak, és így csak január 31-ig jár részükre a nyugdíj, már nem szereznek jogosultságot a tárgyévi 13. havi nyugdíjra, így a velük együttélő hozzátartozójuk, vagy ilyen hozzátartozó hiányában az örökösük sem kérheti a 13. havi nyugdíj kifizetését. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a januárban elhunyt nyugdíjassal közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér ebben a sorrendben, kérelemre felvehette a januárban elhunyt nyugdíjas tárgyévi 13. havi nyugdíját a halál napjától számított egy éven belül. 2025-től már csak a tárgyév februárjában elhunyt nyugdíjasok hozzátartozói vagy örökösei kérhetik a 13. havi nyugdíj kifizetését, ha az még nem történt meg.

A javaslat megerősíti a 13. havi nyugdíj februári kifizetésének eddigi gyakorlatát.

Amit még érdemes Farkas András szerint kiemelni a javaslatból, hogy a jelenleg hatályos szabályozás szerint is és a módosító javaslat szerint is a nyugdíjmegállapító határozat véglegessé válásától (azaz a kézhezvételétől) számított 15 napon belül le lehet mondani a megállapított nyugdíjról (és aztán később újra lehet igényelni), viszont e 15 nap leteltével a nyugdíjról már nem lehet lemondani.

A 15 napon belüli lemondás például akkor lehet indokolt, ha valaki az év végén igényli az adott évi valorizációs szorzókkal a nyugdíját, de annak összegével nincs megelégedve, így arról inkább lemond és a nyugdíját új igénylés alapján a tárgyévet követő év első napjától a tárgyévet követő év magasabb valorizációs szorzóival kéri ismételten megállapítani. A pontosítás szerint lemondás esetén ‒ más ellátásra való jogosultság szempontjából ‒ a nyugellátást úgy kell tekinteni, mint amit nem állapítottak meg.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×