Novembertől a parlament helyett a kormány határozhat a magyar csapatok külföldi bevetéséről, miután egy októberi törvénymódosítással a parlamenti többség a kabinetre ruházta át a döntési jogot a Magyar Honvédség külföldi állomásozásáról és katonai műveleteiről - írja a 24.hu.

Mint írják, ez már eleve szűkebb nyilvánosságot jelent, hiszen a parlamenti viták és szavazások nyilvánosak, míg a kormány döntéseiről a Magyar Közlönyből, közleményekből lehet értesülni. A magyar katonák külföldi bevetéseiről a kormány egyedi határozatban dönt, amit a főszabály szerint a közlönyben nyilvánossá kell tenni, ám van egy lényeges kivétel:

ha a kormányhatározat minősített adatot tartalmaz, a döntést nem teszik publikussá.

Azt, hogy mi számít minősített adatnak, az adatgazda, jelen esetben a kormány dönti el. Azaz ha a kabinet úgy látja, hogy a katonák külföldi bevetés sértheti

• az ország szuverenitását,
• az ország alkotmányos rendjét,
• honvédelmi, nemzetbiztonsági tevékenységét,
• külügyi és nemzetközi kapcsolatait,

akkor titkosíthatja az erről szóló információt, azaz a kormányhatározatot.

A lap megkérdezte ennek kapcsán a Honvédelmi Minisztériumot, ahonnan azt a választ kapta, hogy "a kormány számára a magyar emberek biztonsága az első. Márpedig a háborúk korában a megváltozott biztonságpolitikai környezet megköveteli a korábbiaknál gyorsabb, rugalmasabb reagálóképességet a közjogi döntéshozatalban. A módosuló törvényi szabályozás számos európai uniós és NATO-tagország szabályozási gyakorlatához hasonló."

Hozzáteszik, a tárca arra nem válaszolt, hogy mikor tartalmazhat minősített adatot a kormányhatározat, illetve miként értesülhet a közvélemény a külföldi bevetésekről és missziókról, ha az arról szóló döntés még a Magyar Közlönyben sem jelenhet meg.

Kis-Benedek József biztonságtechnikai szakértő a lapnak azt mondta:

lényegében nincs olyan külföldi bevetés, amely ne tartalmazna minősített adatokat, például miért mennek oda, hogyan mennek oda, milyen eszközöket visznek magukkal, stb.

Magyarázata szerint vannak olyan információk, amelyek nem tartoznak mindenkire, elsősorban azért, mert a csapatok biztonságát mindenképpen meg kell őrizni.

A jogszabály-módosítás nemcsak a magyar csapatok külföldi bevetéséről szól, hanem a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozását is érinti. Itt azonban meghagyták a parlament jogkörét általánosan, csak a NATO, az EU vagy az ENSZ döntésén alapuló határozatok esetében kapta meg a kormány a döntés jogát.