Washingtonban kezd hétfőn 3 napos látogatást Károly király és Kamilla királyné.

Jóllehet az amerikai elnök elleni újabb merényletkísérlet egy időre megakasztani látszott a hivatalos utat, végül pótlólagos egyeztetések után úgy döntöttek, hogy a tervezett időben elutazik Washingtonba a királyi pár, de az előzmények fényében nyilvánvalóan magasabb biztonsági körülmények közepette zajlik a program, annak pontjaiban viszont – mint Gálik Zoltán külpolitikai szakértő, a Corvinus Egyetem docense az InfoRádióban rámutatott – nincs változás.

Utoljára brit uralkodó – II. Erzsébet – 2007-ben járt amerikai földön, azóta III. Károly az első, aki most ilyen nagy állami fogadtatásban részesül; ő lesz az, aki a Kongresszus mindkét házában beszédet mond, különböző fogadásokon vesz részt, meglátogatja a szeptember 11-ei emlékművet New Yorkban, és megtartják azt a programját is, amelyet egy nemzeti parkba terveztek.

Ami a szakértő szerint viszont érdekes a látogatásban, az az, hogy nem egy klasszikus, ceremoniális program, hanem sokkal inkább egy politikailag célzott diplomáciai esemény ez, ami feszült hangulatban jön létre; Károlyt a miniszterelnök is elkíséri, és háttértárgyalásokat is folytatnak majd sok kérdésről.

Ismert, az iráni amerikai katonai fellépés miatt feszültté vált a helyzet Washington és London között, igaz, Donald Trump maga úgy nyilatkozott, hogy a brit uralkodó látogatása most elősegítheti a kapcsolatok javulását. Persze volna még mit átbeszélni Gálik Zoltán szerint általánosságban is:

1. közel-keleti ügyek és brit részvétel
2. a NATO jövője.

„A britek nem követték azt az utat, amit Irak és Afganisztán esetében korábban, nem álltak be egyértelműen az Amerikai Egyesült Államok mellé, ugyanakkor védelemben, illetve a hajózási utak biztosításában nem zárták ki azt, hogy segítséget adjanak. Ami pedig az egyéb ügyeket illeti, felmerült az utóbbi napokban a Falkland-szigeteknek a kérdése, ugye ez a szigetcsoport, ami Argentínától nem messze a dél-amerikai kontinensen húzódik, és ez egy brit szuverén terület, az amerikai belső dokumentumokban pedig felmerült, hogy esetleg kihátrálnának a britek egyértelmű támogatása mögül, és hát ez nagy ellenérzéseket váltott ki az Egyesült Királyságban, hiszen ez az önrendelkezés, a szuverenitás egy olyan példája lehet az Egyesült Királyságban, amire 1982 óta nem volt példa; akkor volt egy argentin támadás, amikor azonnal közbeavatkoztak, és átvezényeltek több mint 30 ezer katonát a megvédésére” – mutatott rá a szakértő.

Bukás szélén a brit miniszterelnök

Mindeközben az Egyesült Királyságban is igencsak feszült a helyzet. Keir Starmer munkáspárti brit miniszterelnökre egyre nagyobb nyomás nehezedik, különösen miután fény derült, hogy tudott az általa washingtoni nagykövetnek kinevezett Peter Mandelson és a pedofília miatt elítélt Jeffrey Epstein kapcsolatáról; egy leváltott külügyi illetékes most azt állítja, folyamatos nyomás alatt voltak, hogy hagyják jóvá a kinevezést. Hogy hová vezethet ez a helyzet, amelyben már a Munkáspárton belül is felvetik Keir Starmer miniszterelnök távozásának lehetőségét, Gálik Zoltán tisztázta: a Munkáspárt közel két éve történelmi győzelmet szerzett, amikor a brit parlament 650 helyéből 403-at megszerzett, nagyon biztos a többsége, ennek ellenére a kormányfő megítélése igen rossz.

„Bizony ez a válság az utóbbi két-három hónapban tovább erodálta a megítélését, és tovább gyengítette a politikai pozícióját, ez még mindig tart. Nagyon sok olyan kulcsfontosságú pozíciót veszített a kormányzat és a kormányfő is, aki mögül kihátrált főtanácsadó-kabinetfőnöke és más, nem politikai tisztviselők is. Ebben a helyzetben Keir Starmer tartja magát ahhoz, hogy Peter Mandelson kinevezéséről nem tájékoztatták megfelelően. A parlamentben vita is volt a múlt héten, ott sem arattak egyértelmű győzelmet azok, akik kihátráltak mögüle, és egyelőre az ellenzék követeli csak azt, hogy változás legyen” – rögzítette Gálik Zoltán.

A Munkáspártot megtörni viszont nem sikerült, noha repedések látszanak.

Ami döntő lehet az a május 7-ei önkormányzati választások az Egyesült Királyságban, ahol

óriási előretörésre számít a Reform Egyesült Királyság párt, illetve a Zöldek, kiderülhet, hogy az eredményt túl tudja-e élni a kormányfő.

Ha esetleg Keir Starmer számára kedvezőtlen szót mond ki a nép, két lehetőség jöhet szóba:

• kormányfőcsere
• előre hozott választás.

Ennek lehetőségéről Gálik Zoltán azt mondta, a Munkáspárt aligha akarná feladatni nagy parlamenti többségét, ezért kicsi az esélye egy előre hozott választásnak, ehhez, ugyanis a parlamentet is fel kéne oszlatni.

„Valószínű inkább vezetőcsere lehet, jöhet például Ed Miliband kormányfőként, indulhat a tisztségért; ez ehhez vezető folyamat már elindult, az önkormányzati választás ad majd választ a politikai stabilitási kérdésekre.”

A cikk Kocsonya Zoltán interjúja alapján készült.