Infostart.hu
eur:
388.41
usd:
330.52
bux:
110579.18
2025. december 22. hétfő Zénó
Nyitókép: NÚSZ Zrt.

Autópálya-matrica: kiderült, mennyien bliccelnek a hazai sztrádákon

Több mint kétmillió pótdíjazást indított a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató.

Meglehetősen magas a fizetés nélkül utat használó ügyeskedők aránya, ugyanis az évente jellemző 14,5-15 millió eladott matrica mellett 2,2-2,4 millió darab pótdíjazást indít a rendszer. A pótdíjas esete „főként a D1 kategóriához kapcsolódnak”, ami nem is meglepő, hiszen eleve ebből adják el a legtöbbet – írja a vezess.hu a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) adatai alapján.

A pótdíjesetek 60 százalékban külföldi rendszámos járműhöz kapcsolódtak, de ez havonta 5-10 százalékos eltérést is mutat a szezonalitás miatt. A külföldi autósok között a leggyakrabban a németek (vagy legalábbis német rendszámú autót használók) kapnak csekket, öket követik a románok, az osztrákok, a szlovákok, valamint a lengyelek.

A pótdíjak száma

2024. I-VI. hónap 1,1 millió
2023 2,4 millió
2022 2,3 millió

Csak e-matrica-vásárlásokból 2022-ben 96 839 045 070 forintot szedett be a NÚSZ, míg 2023-ban ennél is sokkal többet, 127 214 775 870 forintot. Most az is közölte, hogy az idén bevezetett egynapos matrica sikertörténet: az elmúlt fél évben 1,12 millió jogosultságot értékesített, igaz, ebből a külföldiek aránya 63-82 százalék hónaptól függően.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×