Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Pixabay

Meghalt Szabó János ismert orvos, egykori országgyűlési képviselő

A néhai MDF-es képviselő, kórházigazgató életének 75. évében hunyt el.

Szabó János 1949. május 6-án született Debrecenben, ahol az Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán 1975-ben szerzett diplomát. Ez már onnan tudható, hogy halálhíréról a Semmelweis Egyetem több mint egy hónapja beszámolt. Akkor tudatta a Szent Rókus Klinikai Tömb közössége megrendülve, hogy a kórház korábbi főigazgatója életének 75. évében, tragikus hirtelenséggel hunyt el - írja a propeller.hu.

Szabó János 1990-től 1994-ig volt az MDF országgyűlési képviselője, az Önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság, valamint a Honvédelmi bizottság munkájában vett részt. Pályáját honvédorvosként kezdte a karcagi laktanyában, 1980-ban általános orvostanból, 1984-ben bőrgyógyászatból tett szakorvosi vizsgát. 1988-tól a Karcag Városi Tanács Kórház bőrgyógyász főorvosa és igazgatóhelyettese lett. 1990-től a karcagi Bőr- és Nemibeteg-gondozó Intézet igazgató főorvosaként dolgozott. A Magyar Demokrata Fórumhoz 1990 januárjában csatlakozott, majd a választások második fordulójában meg is szerezte Jász-Nagykun-Szolnok 8. sz. (Karcag és környéke) választókerületének mandátumát.

1991-től a karcagi kórház főigazgatója volt, orvosi hivatását az MDF-es képviselőség mellett is gyakorolta. 1996-tól 2005-ig a Szent Rókus Kórház és Intézményeinek Főigazgató Főorvosaként tevékenykedett és a Pest megyei Bőr- és nemibeteg-gondozóintézetet is vezette. 2005-től 2021-ig a Szent Rókus Kórház és Intézményeinél a szakrendelő Intézet igazgatói pozícióját töltötte be.

Később már nem akart vezető pozíciót betölteni, de a Semmelweis Egyetem Szakrendelő Intézetében tovább dolgozott bőrgyógyászként, egészen váratlanul bekövetkezett haláláig.

Mint írják, megnyugtató személyisége, szakmai tudása mind betegei, mind kollégái körében elismert emberré tette, emlékét szeretettel őrzi a Szent Rókus Klinikai Tömb közössége.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×