Infostart.hu
eur:
362.18
usd:
312.24
bux:
131773.44
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Lázár János építési és közlekedési miniszter beszédet mond a Debrecen a szabadság őrvárosa címmel rendezett emlékülésen a Debreceni Református Kollégium Oratóriumában 2024. január 9-én. Kossuth Lajos nevezte el a szabadság őrvárosának Debrecent az 1848–49-es szabadságharc idején, amikor néhány hónapig, 1849 januárjától júniusáig innen irányította az országot a kormány. Itt foglalták írásba a Habsburg-ház trónfosztását és az ország szuverenitását is rögzítő magyar Függetlenségi nyilatkozatot.
Nyitókép: MTI/Vajda János

Lázár János: a kormány Debrecenre mint társfővárosra tekint

A kormány Debrecenre mint társfővárosra tekint, és továbbra is részt vesz a fejlesztésében, aminek eredményeként a város Európa harminc legnagyobb ipari központja közé léphet - mondta az építési és közlekedési miniszter szerdán a helyi gazdaságfejlesztési beruházások koncepciójával foglalkozó munkacsoport ülését követő sajtótájékoztatón.

Lázár János azt mondta, eddig 500 milliárd forinttal támogatták a gazdaságfejlesztést, amiből 300 milliárdot a BMW autógyárnak is otthont adó észak-nyugati gazdasági övezetben, 200 milliárdot a déli ipari övezetben használtak fel.

A miniszter úgy látja, minden adott ahhoz, hogy 2025-ben megkezdődhessen az autógyártás Debrecenben. A idén további gazdaságfejlesztési beruházásokról is dönt a kormány, szerinte 2026-ig további 250-250 milliárd forint biztosítására lesz szükség.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy az ipari fejlesztések mellett áttekintették azokat a tennivalókat is, amelyek a polgárok mindennapjait, életminőségét befolyásolják.

A tervezett közlekedési fejlesztések közül kiemelte a keleti elkerülő utat, amely 2029-re készül el. Bejelentette: a kormány döntött arról, hogy a 471-es főút négysávosításához kapcsolódóan újjáépítik a Debrecen-Nyíregyháza vasútvonalat.

A 320 milliárd forintos beruházás keretében a két város között teljesen újjáépül az 50 kilométeres vasúti pálya, és egy aluljáró megépítésével megszüntetik a 471-es főút és a vasút szintbeli kereszteződését Debrecenben, a Sámsoni úton. Az Európai Bizottság által jóváhagyott projekt összes szükséges kiviteli és tervezési engedélyével, illetve az erőforrásokkal is rendelkezik, 2025-ban januárban jelenik meg a közbeszerzési felhívás, így jövőre megkezdődhet a kivitelezés.

Lázár János kitért arra, hogy új konstrukcióban, a magántőke bevonásával tervezik újjáépíteni a debreceni vasúti pályaudvart, a Nagyállommást: a beruházás a mintegy tíz, legnagyobb forgalmat lebonyolító pályaudvar korszerűsítése keretében valósul majd meg. A program lényege, hogy a vasútüzemet szétválasztják a kereskedelmi funkciótól, utóbbit a magántőke számára hozzáférhetővé teszik.

A leendő debreceni pályaudvart úgy kell elképzelni, mint egy bevásárlóközpontot, amelynek egyik része lesz a vasúti érkezési pont, a többin pedig üzletek, kereskedelmi egységek lesznek - fűzte hozzá.

Az autópálya-fejlesztésekről jelezte: jelenleg építik az M4-es autópályát Törökszentmiklós és Kisújszállás között, a beruházás 150 milliárd forintba kerül, és 2025 végére, 2026 elejére lesz kész. Utána következik a Berettyóújfaluig tartó szakasz, amivel összekötik az M35-ös és az M4-es autópályát.

Lázár János bejelentette: Debrecenben költözik a Természettudományi Múzeum és a Közlekedési Múzeum is. Előbbinél jelenleg zajlik a tervpályázat, utóbbinak lezárult a tervezési ötletpályázata. A BMW autógyár melletti mintegy hathektáros területre épülő Közlekedési Múzeum részletes tervezése, de akár a kivitelezése is elkezdődhet 2026-27-ig - jelezte a tárcavezető.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere azt mondta, az észak-nyugati gazdasági övezetben szinte teljesen elkészültek a befektetők által elvárt fejlesztésekkel, a déli gazdasági övezetben zajló akkumulátoripari szektorhoz kapcsolódó beruházások jelentős további, elsősorban vizes és közmű-infrastrukturális fejlesztéseket igényelnek. Ehhez a szükséges források rendelkezésre állnak, de a program befejezéséhez a 2025-ös és 2026-os fejlesztési forrásokat is biztosítani kell, hogy a gyárak időben el tudják kezdeni a működésüket - közölte.

A polgármester kiemelte a szürkevízhálózat kialakítása, amelynek tervezési folyamata novemberben zárul. Kérte a kormányt, hogy biztosítsa a szükséges forrásokat, amivel megvalósulhatnak a szürkevizes beruházások, hiszen "ígéretet tettünk Debrecen polgárainak, hogy a helyi vízbázis védelme érdekében ezek a nagy ipari létesítmények jelentős részben tisztított szennyvizet fognak majd fölhasználni, és ennek az ígéretünknek eleget is kívánunk tenni."

Kérdésre válaszolva Papp László kijelentette: valamennyi Debrecen működő leendő akkumulátorgyár olyan technológiát alkalmaz majd, amelynek során kétharmad szürkevíz (tisztított szennyvíz) és egyharmad felszíni víz keverékét használja fel a gyártásnál.

A következő évek egyik legnagyobb kihívásának a város közlekedési rendszerének átalakítását nevezte Papp László. Jelezte: öt nagy csomópont tervezett fejlesztéséből négy hamarosan megkezdődik, tervezési folyamatban van a 35-ös számú főút Debrecen-Józsa közötti szakaszának 2x2 sávosra bővítése, a Debrecen és Balmazújváros közötti vasúti szakasz villamosításának befejezése pedig 2026-ban várható - emelte ki.

Papp László kitért arra is, hogy 2020-ban fogadta el a kormány a Debrecen 2030 városstratégiát, amelynek jelentős részét az elmúlt években megvalósították. A program további szakaszának és további projektjeinek megvalósításáról együttműködési megállapodást készítenek elő a szaktárcával - tette hozzá a polgármester.

Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: a tajvani ügy halogatása az egész világnak jó

Salát Gergely: a tajvani ügy halogatása az egész világnak jó

Kína tologatja maga előtt Tajvan függetlenségi problémáját, és az Egyesült Államok sem foglal egyértelműen állást a kérdésban, ami jelenleg mindkét félnek jó, de hosszú távon nem lehet megoldás - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Beszélt arról is, hogy Kína számára Donald Trump jó amerikai elnök, mert gyakran konfrontálódik akár a saját szövetségeseivel is.

Jelképes helyről üzent a magyar–lengyel barátságról Magyar Péter

Magyar Péter örül, hogy a magyar–lengyel kapcsolatok visszakerülhetnek megérdemelt helyükre. Ezt maga a miniszterelnök hangsúlyozta kedden, miután udvariassági látogatást tett Grzegorz Rys bíborosnál, krakkói érseknél a Wawelben.
inforadio
ARÉNA
2026.05.20. szerda, 18:00
Horn Gábor
a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke
Magyar-kormány: egyre közelebb a magyar EU-források kiszabadítása; teljesítette egy ígéretét a miniszterelnök

Magyar-kormány: egyre közelebb a magyar EU-források kiszabadítása; teljesítette egy ígéretét a miniszterelnök

Magyar Péter kormánya hétfőn tartotta második ülését, amelyen több érzékeny területen – köztük a költségvetés, az egészségügy, a paksi atomerőmű és az MTVA működése kapcsán – soron kívüli vizsgálatot rendelt el. A kabinet szerint az Orbán-kormány eltitkolt tételekkel és valótlan adatokkal hagyta hátra az idei büdzsét, amit a Fidesz–KDNP visszautasított. Közjogi feszültséget okozott, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök megtagadta a lemondást, a miniszterelnök pedig ismét távozásra szólította fel. A külpolitikai irányváltás részeként magyar–ukrán tárgyalások indulnak a kárpátaljai magyarok jogairól, Magyar Péter első hivatalos külföldi útja pedig Lengyelországba vezet. Magyar Péter kedd reggel újabb részleteket osztott meg a nyilvánossággal a 2024-ben kirobbant ügyhöz kapcsolódó, a bicskei gyermekotthonban történt elnöki kegyelemről. Kármán András és Kapitány István miniszterek pedig tárgyalnak az Európai Bizottság képviselőivel az EU-források kiszabadításáról. A kormányalakításról és a kapcsolódó döntésekről folyamatosan frissülő tudósításban számolunk be.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×