Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
323.57
bux:
147481.93
2026. november 5. csütörtök Imre
Nyitókép: Szijjártó Péter/Facebook

Vitát robbantott ki Szijjártó Péter szavainak orosz közlése

A Külgazdasági és Külügyminisztérium szerint az orosz állami hírügynökség kiforgatta a külgazdasági és külügyminiszter egyik nyilatkozatát.

Szijjártó Péter a Szentpétervári Nemzetközi Gázfórumon vett részt, amikor interjút adott az orosz állami hírügynökségnek. A RIA Novosztyi szerint a magyar külgazdasági és külügyminiszter ebben arról beszélt, hogy a háború elkerülhető lett volna, ha a NATO 2021-ben megvitatja Oroszországgal a biztonsági garanciákról szóló szerződés tervezetét.

Ha Szijjártó Péter tényleg ezt mondta volna, akkor annak azért lenne hatalmas jelentősége, mert Oroszország három éve egyebek mellett azt követelte, hogy a NATO vonuljon vissza az 1997-es határai mögé. Ez nemcsak azt eredményezte volna, hogy Ukrajna nem lehet a katonai szövetség tagja, hanem Magyarországnak, Lengyelországnak és Csehországnak is ki kellett volna lépnie onnan, hiszen ezek az államok 1999-ben léptek be a NATO-ba.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivője szerint azonban Szijjártó Péter nem mondott ilyet.

"Visszautasítunk minden kísérletet, ami a külügyminiszter szavainak hazug kiforgatására irányul", nyilatkozta Paczolay Máté a Telexnek. A külügyi szóvivő leszögezte, hogy a tárcavezető nem konkrétan az Oroszország által megfogalmazott biztonsági garanciákról beszélt, hanem a háborút közvetlenül megelőző időszakról, és ennek kapcsán mondta azt, hogy a felek között folytatott valós párbeszéddel és tényleges tárgyalással esély nyílhatott volna a háború elkerülésére, a három évvel ezelőtti javaslatot pedig irrelevánsnak nevezte a jelenlegi helyzetben.

A Ria Novosztyi honlapján elérhető szöveges összefoglaló tényleg úgy értelmezi Szijjártó Péter szavait, hogy a miniszter szerint a NATO-nak meg kellett volna tárgyalnia az Orosz Föderációval a biztonsági garanciákról szóló megállapodás tervezetét. Egy nyilvánosságra került videórészletben azonban semmi ilyesmit nem mond Szijjártó Péter.

"Nos, én emlékszem azokra az időkre. Úgy gondolom, hogy ami hiányzott, az egy komoly beszélgetés volt. Én mindig is hittem az eszmecserében, hiszek a párbeszédben. Hiszek benne, hogy ha valakinek van egy ügye, amit ki akar tenni az asztalra, akkor arról beszélni kell, és ezek a párbeszédek nem történtek meg sajnos. Nos, most már három évvel később, vagy közel három évvel később nem biztos, hogy sok értelme van annak, amit most mondok, de azt kívánom, hogy azok a párbeszédek bárcsak megtörténtek volna, mert ha megtörténtek volna, talán nem lennénk abban a helyzetben, amiben most vagyunk" – hangzott el.

A Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter átállt az oroszokhoz.

"Szijjártó ezzel a nyilatkozattal valójában mit tesz? Azt teszi, hogy a NATO-t teszi felelőssé azért, hogy az oroszoknak meg kellett támadnia Ukrajnát. Hát nem volt szegénynek más választása, hiszen a jogos orosz igényeket még csak megtárgyalni sem volt hajlandó a NATO. Ezzel szemben ezek az igények nem voltak jogosak, ráadásul a NATO nyitott volt arra, hogy legalább egy pontját megtárgyalja" – közölte.

Gyurcsány Ferenc szerint ha az orosz állami hírügynökség kiforgatta volna a külügyminiszter szavait, akkor a magyar kormány helyreigazítást kezdeményezett volna, de a DK elnöke szerint ez nem történt meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás a félidős választásokról: eddig tartott a trumpizmus?

Magyarics Tamás a félidős választásokról: eddig tartott a trumpizmus?

Magyarics Tamás külpolitikai szakértő szerint bár Donald Trump Make America Great Again-politikája alapvetően sikeres volt, mégis elpártoltak tőle a latinok és a feketék, véget érhetett a „trumpi koalíció kora” – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora.

Ügynökakták: a szakértő óvatosságra kér, és egy másik, ezer konkrét sztorit kibontó weboldalra is felhívta a figyelmet

36 évvel az 1990-es rendszerváltás után megnyíltak az úgynevezett ügynökakták. De valójában mi lett most hozzáférhető, és mi az, ami továbbra is rejtve marad? Többek között erről beszélt az InfoRádióban Tabajdi Gábor történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatala és az 1956-os Intézet Alapítvány kutatója, aki szerint a nyilvántartásban lévők egy része olyan, akit nem sikerült beszervezni, de sok olyan is van, akinek a jelentései súlyos következményekkel jártak. A mintegy 150-160 ezer beszervezettből most 60 ezer név került nyilvánosságra.
inforadio
ARÉNA
2026.11.05. csütörtök, 18:00
Sári Zsolt
a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára
Amerikai választás 2026: történelmi vereséget szenvedett Trump pártja, mindent vittek a demokraták

Amerikai választás 2026: történelmi vereséget szenvedett Trump pártja, mindent vittek a demokraták

Amerika választ: az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról döntenek az Egyesült Államok választópolgárai, miközben a szenátori mandátumok mintegy harmada szerepel a szavazólapokon. Úgy tűnik, egyáltalán nem hazudtak a felmérések, amikor valóságos kék hullámot jeleztek előre: a szenátusi, kongresszusi és kormányzóválasztásokon is taroltak a demokraták, több republikánus fellegvár is kékké változott. A választók az elhibázott iráni háború, a vámháború, az elszabaduló infláció, az Epstein-ügy és számos választási ígéret megszegése miatt büntették a Republikánus Pártot és az elnököt, Donald Trumpot; bár a vezető többször is elmondta, hogy az eredményeket nem érzi saját kudarcának. Az amerikai elnöknek utolsó két évét a törvényhozás ellenszelében kell végig küzdenie. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×