Sajnálatosan azzal kell kezdenem, hogy veszélyek korszakában élünk - indította felszólalását Szijjártó Péter, hangsúlyozva, hogy a rendszerváltást, és Magyaroroszág euróatlanti integrációját követően senki sem gondolta volna, hogy ismét hidegháború rémképével, vagy a háború visszatérésével kell szembenéznünk Európában.

"Az utóbbi két és fél évben egy háború árnyékában éltünk" - mondta a miniszter, kiemelvén, hogy Ukrajna szomszédjaként szembesülnünk kellett ennek következményeivel is; 1,3 millió menekülttel. Úgy fogalmazott, hogy egy olyan háború árát fizetjük, amely nem a mi háborúnk, s amelynek kirobbanásáról nem tehetünk.

"Úgy gondolom, csaknem ezer nap elteltével nem az az igazi kérdés, hogy mit gondolunk a háborúról, hanem az, hogyan teremthető béke. Még pontosabban (...), mi a leggyorsabb út a békéhez. Mert azt kell választanunk, a leggyorsabbat. Mert minél később érünk el békét, annál több ember hal meg, nagyobb pusztítás keletkezik és még több család szakad szét" - hangsúlyozta hozzátéve, hogy "mi magyarok nem akarunk több pusztítást".

Szijjártó Péter kiemelte, hogy ezer nap elteltével őszintén számot kell vetnünk azzal, hogy mi járt sikerrel és mi nem abból, amit a nemzetközi közösség, illetve az Európai Unió tett válaszként az ukrajnai háborúra. "És ha őszinték vagyunk magunkhoz, akkor gyakorlatilag semmi sem sikeredett abból, amit a nemzetközi közösség, illetve az Európai Unió tett válaszként a háborúra. Semmi sem sikeredett abból, ami azon a felvetésen alapult, hogy talán megoldás lehet a harctéren. Fel kell vetnünk őszintén a kérdést, hogy a fegyverszállítmányoknak volt-e bármi értelmük és nyilvánvalóan nem volt semmi értelmük, nem volt értelmük, mert a fegyverszállítmányok nem változtattak a harctéri helyzeten és nem vittek közelebb minket a békéhez sem" - mondta a miniszter hozzáfűzve, hogy mindössze az áldozatok számát és a háború elhúzódását eredményezték.

Reményét fejezte ki egyben, hogy felelősségteljes döntést hoznak azok, akik az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek mélységi csapásokhoz való felhasználásról határoznak Oroszország területén, mert mindez komoly eszkaláció veszélyével járhat.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy krízishelyzetekben meg kell fontolni a szavak súlyát tekintettel arra, hogy Magyaroroszág komolyan aggódik "nukleáris fegyverek lehetséges használatára vonatkozó nyílt és szégyentelen utalások miatt".

Rávilágított, hogy a megoldást ezért máshol, vagyis a tárgyalóasztalnál kell keresni, amivel sok élet menthető meg. "Magyaroroszág ezért egy azonnali tűzszünetet és a béketárgyalások megkezdését sürgeti, ez a leggyorsabb út a békéhez" - húzta alá.

Szijjártó Péter nehézségekre is felhívta a figyelmet, mondván, hogy a nemzetközi liberális fősodor "szitokszóvá" tette a békét. "És aki a békéért emel szót, azt azonnal támadások érik és megbélyegzik" - mutatott rá.

Kiemelte, hogy a rendezést szolgáló diplomáciai erőfeszítésekben az ENSZ-nek nagyobb szerepet kellene vállalnia, mert olyan "legitim porondot nyújt, ahol az egymással háborúban álló országok beszélhetnek egymással".

Beszélt arról is, hogy Magyarország nonszensznek és elfogadhatatlannak tartja, hogy a nagyhatalmak képviselői nem tárgyalnak egymással, ami szerinte komoly nemzetbiztonsági kockázatokon túl a világ hatalmi blokkokra szakadásának veszélyével járhat.

Úgy vélekedett, egy civilizált kelet-nyugati együttműködésből profitálhatna a világ. Mint mondta, Magyarország jó példával szolgálhat arra, milyen növekedési lehetőséget rejt magában egy civilizált kelet-nyugati együttműködés. Szijjártó Péter ezzel összefüggésben rávilágított, hogy Magyarország észszerűségen és nemzeti érdekeken alapuló pragmatikus, hazafias külpolitikát folytat.

A tárcavezető szerint a globális politikának alapvetően meg kell változnia, vissza kell térnie a kölcsönös tisztelet elvéhez, ehhez pedig a párbeszédnek és diplomáciának kell ismét a legfőbb eszközöknek lenniük.

Beszélt arról is, hogy mindez nem reménytelen, hiszen a béke támogatói vannak többségben az ENSZ-ben, Magyarország pedig büszke arra, hogy tagja lehet ennek a békét támogató globális többségnek. "Készek vagyunk támogatni minden globális kezdeményezést, amely a béketeremtést szolgálja és megvitatni minden béketervet" - mondta. Ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyes országok kizárólagosságra törekszenek a béketervek kapcsán. Mint mondta, minden béketervet meg kell vitatni, így a brazil-kínai előterjesztést is.

A miniszter szóvá tette, hogy a gazdasági szankciók teljesen használhatatlanok és nagyobb hátrányt okoznak egyes európai gazdaságoknak, mint Oroszországnak.

Szijjártó Péter az illegális bevándorlással kapcsolatban elmondta, hogy Brüsszel hatalmas hibát követett el, mert annak megakadályozása helyett annak menedzselését akarta. Magyarország viszont kitart azon joga mellett, hogy saját maga döntse el, kit enged be területére. "Úgy vélem, az ENSZ a legjobb hely arra, hogy a nemzetközi jogot felidézzük. A nemzetközi jog világosan kimondja, hogy mindenki, aki menekülni kényszerül otthonából, joga van az első biztonságos ország területén átmeneti menedékhez, de nem a második, harmadik, vagy negyedik ország területén. Ezért Magyarország továbbra is fel fogja tartóztatni az illegális bevándorlók áradatát határain, amivel lényegében megvédi Európát a további hatalmas biztonsági jellegű kockázatoktól" - jelentette ki a tárcavezető, egyben őrültségnek nevezte, hogy Magyarországnak több száz millió euró bírságot kell fizetnie azért, mert betartja a nemzetközi jogot.