Infostart.hu
eur:
365.45
usd:
312.47
bux:
132633.84
2026. április 29. szerda Péter
Nyitókép: Pixabay

Újabb két elavult börtönt ürítenek ki

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága kiüríti a Heves és Tolna Vármegyei börtönöket, mivel azok már korszerűtlenek és magas a fenntartási költségük.

A győri börtön után újabb két intézetet szűrt ki az az átfogó vizsgálat, amely biztonsági, fenntarthatósági és egyéb minőségbiztosítási szempontok alapján világítja át a korszerűtlen és magas üzemeltetési költségekkel működtethető büntetés-végrehajtási intézeteket - írja közleményében a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP).

Modern rendvédelmi szervként a büntetés-végrehajtás az elmúlt években egy olyan történelmi mértékű, komplex szervezetfejlesztési projekt megvalósításába kezdett, amely a XXI. századi biztonságtechnikai vívmányok szakmai alkalmazása mellett célul tűzte ki a büntetés-végrehajtásban dolgozók munkakörülményeinek javítását, valamint infrastrukturális rendszerek hatékonyabb és fenntarthatóbb működtetését.

Ennek a folyamatnak köszönhetően ma már megújuló munkakörnyezet, okoseszközök és informatikai innovációk sora segíti a büntetés-végrehajtásban dolgozók napi munkáját az intézeteink többségében

- emeli ki a BvOP.

A börtönökben kiépültek a távtárgyalásokat lehetővé tevő informatikai központok, a fogvatartottak számára elektronikus ügyintézési pontokat hoztak létre, de a telemedicina rendszerrel képesek digitális eszközökön keresztül történő egészségügyi vizsgálatok elvégzésére is. A következő lépcsőfok a mesterséges intelligencia alkalmazása lesz az új csengeri intézetben, Magyarország első high-tech börtönében.

Ezek a fejlesztések azonban néhány elavult intézetben - jelen esetben Szekszárdon és Egerben - már csak aránytalanul magas ráfordítással lennének megvalósíthatóak. Ráadásul a két börtön együttesen csupán 239 fogvatartott elhelyezését tudja biztosítani , amely a szervezet teljes férőhely kapacitásának alig haladja meg az 1 százalékát. Ehhez képest a komplexumok rezsiköltségei a korszerűtlen épületgépészeti és energetikai jellemzők miatt rendkívül magasak.

A fogvatartottakat más bv. intézetekbe szállítja át az BvOP, a kiürített épületek sorsáról később születik döntés. A kiürítést ütemezetten hajtják végre, amely várhatóan 2024. novemberében fejeződik be. A BvOP hangsúlyozza: a kollégák munkájára más intézeteinkben továbbra is számít, a kiürítések nem járnak majd elbocsátásokkal. A büntetés-végrehajtás érintett személyi állománya új szolgálati helyen és beosztásban folytathatja pályafutását, melyhez a rendészeti ágazat minden segítséget biztosít.

Címlapról ajánljuk
Durván válaszolt Magyar Péternek a Szlovák Nemzeti Párt elnöke a „felvidékezés” miatt

Durván válaszolt Magyar Péternek a Szlovák Nemzeti Párt elnöke a „felvidékezés” miatt

A Szlovák Nemzeti Párt határozottan visszautasítja Magyar Péter leendő magyar miniszterelnök kijelentéseit, egyebek mellett azt, hogy korábban Szlovákia területét Felvidéknek nevezte, és hogy arról beszélt, segíteni fogja az ezen a területen élő honfitársait. A nemzetiek szerint az ilyen retorika ellentétes az állam szuverenitásának elveivel, és a szlovák–magyar kapcsolatok romlásához vezethet.

Részben az új kormány uniós tárgyalásaihoz igazítja a Richter az osztalékfizetés rendjét

125 éves múlttal 100 országban van jelen a Richter Gedeon Gyógyszergyár. A vállalat árbevétele 2025-ben elérte a 2,3 milliárd eurót, amelynek 93 százaléka nem Magyarországról származik – mondta a társaság rendes éves közgyűlésén Vizi E. Szilveszter, a Richter igazgatósági elnöke. A vállalat vezérigazgatója, Orbán Gábor pedig bejelentette: idén a tavalyi adózott eredmény után 120 milliárd forint osztalékot fizetnek, de a Richter hajlandó elhalasztani az osztalékfizetést az alapítványi részvényesek számára.
inforadio
ARÉNA
2026.04.29. szerda, 18:00
Szűts Ildikó
a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. vezérigazgatója
15 éve van lemaradásban Magyarország – Nagy hiba volt lemondani erről az energiáról

15 éve van lemaradásban Magyarország – Nagy hiba volt lemondani erről az energiáról

Magyarországon 15 éve nem épült új szélerőmű, de a meglévő szerény méretű állomány rendre bizonyítja, hogy több szempontból is érdemes lenne jelentősen bővíteni a kapacitást. Az egyébként az európai uniós átlagnál jobb szélenergia-potenciál kiaknázásával az áramimport, a fosszilis energiaigény, a szén-dioxid-kibocsátás és a piaci villamosenergia-árak, illetve ezek ingadozásai is mérsékelhetőek lennének. Az áprilisi adatok alátámasztják, hogy a szélenergia jól kiegészíthetné a jelentős hazai napenergia-termelést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×