Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
Nyitókép: Pixabay

Gyászol a Magyar Tudmányos Akadémia

Életének 95. évében vasárnap elhunyt Tétényi Pál kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Kutatóként egyebek mellett a fémek és szénhidrogének közötti kölcsönhatás, valamint a szerves vegyületek adszorpciója volt a szakterülete, több évtizedig meghatározó szerepet játszott a magyar tudománypolitikában is.

Tétényi Pál 1929. október 3-án született Budapesten. A moszkvai Lomonoszov Egyetemen 1954-ben szerzett vegyészoklevelet. Az egyetem Szerves Katalízis Tanszékén volt aspiráns 1957-ig, hazajövetele után az MTA Központi Kémiai Kutatóintézet tudományos munkatársaként dolgozott 1959-ig. Az MTA Izotópkutató Intézet, valamint az MTA Kémiai Kutatóközpont Izotóp- és Felületkémiai Intézet igazgatója volt 1957 és 1977 között, 1977-től 1989-ig tudományos tanácsadója, majd kutatóprofesszora volt. A JATE TTK címzetes egyetemi tanáraként oktatott 1969-től. Az Országos Atomenergia Bizottságnak előbb tagja, majd elnökhelyettese, 1985 és 1989 között pedig az elnöke volt. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége alelnökeként dolgozott 1985-ig, a Kossuth- és Állami Díj Bizottságnak pedig 1989-ig volt az alelnöke.

Az MTA tagjává 1970-ben választották, és főtitkárhelyettesként dolgozott 1975-ig.

Az MTA Elnökségének tagja volt 1985-ig, 1967 és 1970 között pedig az MTA Tudományos Minősítő Bizottságának a titkára. Szerves kémiai katalitikus reakciók mechanizmusával és kinetikájával, szerves vegyületek adszorpciójával, fémkatalizátorok tulajdonságainak tanulmányozásával foglalkozott, tudományos publikációinak száma meghaladta a 300-at. Több tudománypolitikai posztot is betöltött.

1967-ben Akadémiai Díjat, 1983-ban Állami Díjat kapott, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki, majd 2007-ben a Pannon Egyetem díszdoktorává választották. Angyalföld–Újlipótvárosban díszpolgár volt.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Tízből négy magyar nem tudott kifizetni egy egyhetes nyaralást sem

Tízből négy magyar nem tudott kifizetni egy egyhetes nyaralást sem

2025-ben az Európai Unió 16 éves vagy annál idősebb lakosságának 27,5 százaléka nem engedhette meg magának az egyhetes, otthonától távol töltött éves üdülést. A magyar arány ennél jóval rosszabb, közel 40 százalék, és ezzel az ország a rangsor rosszabbik végén, a képzeletbeli dobogó harmadik fokán áll. A hosszabb idősor ugyanakkor érdemi javulást mutat: 2010-hez és 2015-höz képest is jelentősen csökkent azok aránya, akiknek anyagi okból nem fért bele egy egyhetes üdülés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×