Infostart.hu
eur:
379.6
usd:
322
bux:
133311.7
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Nyitókép: Pixabay

Gyászol a Magyar Tudmányos Akadémia

Életének 95. évében vasárnap elhunyt Tétényi Pál kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Kutatóként egyebek mellett a fémek és szénhidrogének közötti kölcsönhatás, valamint a szerves vegyületek adszorpciója volt a szakterülete, több évtizedig meghatározó szerepet játszott a magyar tudománypolitikában is.

Tétényi Pál 1929. október 3-án született Budapesten. A moszkvai Lomonoszov Egyetemen 1954-ben szerzett vegyészoklevelet. Az egyetem Szerves Katalízis Tanszékén volt aspiráns 1957-ig, hazajövetele után az MTA Központi Kémiai Kutatóintézet tudományos munkatársaként dolgozott 1959-ig. Az MTA Izotópkutató Intézet, valamint az MTA Kémiai Kutatóközpont Izotóp- és Felületkémiai Intézet igazgatója volt 1957 és 1977 között, 1977-től 1989-ig tudományos tanácsadója, majd kutatóprofesszora volt. A JATE TTK címzetes egyetemi tanáraként oktatott 1969-től. Az Országos Atomenergia Bizottságnak előbb tagja, majd elnökhelyettese, 1985 és 1989 között pedig az elnöke volt. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége alelnökeként dolgozott 1985-ig, a Kossuth- és Állami Díj Bizottságnak pedig 1989-ig volt az alelnöke.

Az MTA tagjává 1970-ben választották, és főtitkárhelyettesként dolgozott 1975-ig.

Az MTA Elnökségének tagja volt 1985-ig, 1967 és 1970 között pedig az MTA Tudományos Minősítő Bizottságának a titkára. Szerves kémiai katalitikus reakciók mechanizmusával és kinetikájával, szerves vegyületek adszorpciójával, fémkatalizátorok tulajdonságainak tanulmányozásával foglalkozott, tudományos publikációinak száma meghaladta a 300-at. Több tudománypolitikai posztot is betöltött.

1967-ben Akadémiai Díjat, 1983-ban Állami Díjat kapott, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki, majd 2007-ben a Pannon Egyetem díszdoktorává választották. Angyalföld–Újlipótvárosban díszpolgár volt.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×