Ahogy arról az Infostart is beszámolt, vízügyesek és civilek szedték össze az elpusztult haltetemeket néhány napja a Kis-Balatonon, ahol harcsák, pontyok, süllők és dévérkeszegek hullottak el nagyobb számban a Kis-Balaton Somogy vármegyei vízterületén, a 2-es tározón történt halpusztulásban.

Az InfoRádióban Busa Tamás, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese azt mondta, a halpusztulás csak egy kis területet érintett, ami a teljes, 73 négyzetkilométeres Kis-Balaton vízvédelmi rendszernek egy 3-4 százalékos része.

"Ez a Kis-Balaton vízvédelmi rendszernek egy speciális területe, ami a vízminőségi káresemények rendezésére lett kialakítva. Alapvetően egy nem átfolyásos, hanem egy zárt vízrendszer, ami alap üzemeltetési állapotában nincsen kapcsolatban a tározótér többi részével" – mondta el.

Az okokat még vizsgálják, de emlékeztetett: nagyon magas hőmérséklet volt a kánikulai időszakban, hőségriasztás volt érvényben, ráadásul több napig szél sem volt. Busa Tamás szerint ezek olyan belső folyamatokat indítottak el a vízben, ami ehhez a sajnálatos eseményhez vezetett.

Mostanra javult a helyzet - tette hozzá a szakember. A hosszú hétvégén érkezett hidegfront sokat segített a vízminőség javulásán. A szél átkeverte a vizet, a környezeti hőmérséklet jelentősen csökkent, így a vízhőmérséklet is csökkenhetett. Meglátása szerint a halpusztulást vélhetően kiváltó időjárási helyzet lezárult.

Fenti interjúnk készülte után közleményt adott ki a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHN), amely szerint az első vizsgálatok azt mutatják, oxigénhiány okozta a történteket.

Közel 18 tonnányi hal pusztult el

az elzárt, nem horgászható, a Kis-Balaton "vérkeringésében" részt nem vevő területen. Azt írták, a halgazdálkodási társaság dolgozói öt napon át gyűjtötték a tetemeket, egyben vízlevegőztető berendezésekkel előzték meg a további kárt. Az elpusztult halak jelentős része idős dévérkeszeg, nagyméretű ponty, harcsa és egynyaras korú süllő volt.

Az beszámoló szerint az oldott oxigén koncentrációja a tározó több pontján is literenként egy milligramm alatti volt. Az eddigi vizsgálati eredmények szerint

• a területen vízvirágzás alakult ki,
• majd az alga pusztulni kezdett, a víz színe barnássá vált, és rothadó mocsárszag kezdett terjengeni.
• A szerves anyag bomlása során a magasabb rendű élőlények számára toxikus hatású ammónia keletkezik, amit a baktériumok oxigén hiányában nem tudnak nem toxikus nitráttá alakítani.

A helyszínen a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai is végeztek méréseket. A toxikológiai vizsgálat még tart - áll a BHN közleményben.