A felvételi ponthatárok kihirdetésével ismét kezdetét veszi a lakáskeresési roham az egyetemi városokban. A bérbeadók jellemzően két- vagy háromhavi kaucióval biztosítják be magukat arra az esetre, ha a bérlőnek tartozása keletkezik vagy kárt tesz az ingatlanban. Ugyanakkor probléma esetén az számít leginkább, hogy készült-e közjegyzői okirat.

Az elmúlt években a lakáspiacon is elterjedtté vált, hogy a bérbeadók a birtokba adás feltételeként azt kérik a bérlőktől, hogy tegyenek egyoldalú nyilatkozatot közjegyző előtt. A dokumentumban kötelezettséget vállalnak arra, hogy a bérleti jogviszony megszűnése után a bérleményt a saját tulajdonukat képező ingóságoktól kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban és felszereltséggel visszaadják a bérbeadónak.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara közleményében felhívta a figyelmet, hogy ha a bérlő a kiköltözési kötelezettségének nem tesz eleget a meghatározott határidőig, a bérbeadó végrehajtást kezdeményezhet.

A 2023-as év első feléhez képest idén június végéig 15 százalékkal többen kértek egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot a bérlőktől.

Kapitány Andrea az InfoRádióban elmondta: a lakásbérleti szerződés csak akkor érvényes, ha írásba foglalják. Sokszor előfordul, hogy az érintettek internetről letöltenek egy formanyomtatványt, és ügyvéd vagy közjegyző közreműködése nélkül készítenek bérleti szerződést, de ez nem megfelelő eljárás. Érdemes közjegyző segítségét kérni, ugyanis így két szempontból is bebiztosítja magát a bérbeadó. Egyrészt egyoldalú kötelezettséget vállalhat a bérlő többek közt a rezsiköltség és a bérleti díj kifizetésére, másrészt készülhet kiköltözési nyilatkozat is, amely a szerződés megszűnése esetén az adott ingatlan elhagyására kötelez.

Bár a dokumentumnak egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat a hivatalos megnevezése, mindkét fél hozzájárulása szükséges a megkötéséhez. Kapitány Andrea hozzátette: az egyik lehetőség, hogy a bérleti szerződést közjegyző készíti el. Ebben az esetben a bérbeadónak és a bérlőnek is meg kell jelennie a szerződés aláírásakor. A másik opció a már említett formanyomtatvány beszerzése, de ezt is bizonyító erejű magánokiratban kell megkötni ügyvédi közreműködéssel és két tanú jelenlétében. Ennek birtokában a bérlő már érvényes, aláírt bérleti szerződéssel tudja felkeresni a közjegyzőt, a bérbeadónak pedig nem kell jelen lennie. Ugyanakkor a bérlő kizárólag a bérleti szerződéssel összhangban tehet egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot.

A közjegyző elmondta: ha a megállapodás alapján a bérbeadó azt kéri, hogy bérleti díjra és rezsiköltségre is végrehajtható legyen a szerződés, akkor az erre irányuló igényt is közokiratba foglalhatják. Ha viszont csak a kiköltözésre vállal kötelezettséget a bérlő, akkor ezt a meghatározott cselekmény teljesítését kell rögzíteni. Kapitány Andrea is arra számít, hogy

a felvételi ponthatárok kihirdetésével jelentősen megnő az érdeklődés a diákok körében az albérletek iránt.

Figyelmeztetett, hogy ha nem készül közjegyzői okirat, az esetleges jogvitáikat csak peres úton tudják rendezni a felek. A nyilatkozat ugyanis a közvetlen végrehajthatóságot biztosítja, megkönnyíti a szükséges eljárásokat, illetve a bérbeadó is nyugodtabb lehet, mert „könnyebb szívvel tudja kiadni ingatlanát”.

A lehetséges lakásbérleti problémák elkerülésére is kézenfekvő megoldás lehet, ha a felek közösen kérnek fel egy közjegyzőt a teljes bérleti szerződés elkészítésére, amellyel Kapitány Andrea tájékoztatása szerint 2024. június 30-ig hét százalékkal éltek többen, mint a tavalyi év azonos időszakában. Ebben az esetben mindkét félnek el kell mennie a közjegyzőhöz, és ennek a lehetőségnek köszönhetően mindkét fél biztos lehet benne, hogy semmilyen olyan fontos részlet nem marad ki a szerződésből, amely a vonatkozó jogszabályok szerinti paramétere a bérleti szerződésnek, amely így nemcsak a bérbeadót, hanem a bérlőt is védi.