Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Kids in front of the school building
Nyitókép: martin-dm/Getty Images

Totyik Tamás az iskolai mobiltilalomról: eddig sem a tiltás hiányzott, hanem a retorzió

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint eddig is voltak szabályok arra, hogy mit vihetnek be a diákok az iskolába, de nem voltak végrehajthatók, nem társultak hozzájuk érdemi szankciók, és gyakran a szülők sem bizonyulnak együttműködőnek.

Módosította a köznevelési törvényt az Országgyűlés. A változtatások értelmében ezentúl nem az iskolák házirendjében, hanem egy kormányrendeletben határozzák meg, hogy milyen tárgyakat tilos és szabad bevinni az oktatási intézményekbe – a késtől az okostelefonig.

"A pedagógusnak és az iskolaőrnek eddig nem igazán volt jogosítványa arra, hogy a diákok táskájába belenézzen, az új jogszabály azonban erre is lehetőséget ad. A köznevelési törvény módosításával ez lehetett a legfőbb célja a kormánynak, különösen a bőnyi tragédia után" – mondta az InfoRádióban Totyik Tamás, hozzátéve: az oktatási intézmények egyedi módon eddig is szabályozták az iskolákba be nem vihető, illetve bevihető, de korlátozottan használható tárgyak körét, ennek azonban nem igazán tudnak érvényt szerezni.

A PSZ elnöke fontos kérdésnek tartja, hogy a kormányrendelet elfogadásával milyen mozgásterük marad az intézményeknek, mert az szerinte teljesen mindegy, hogy például a mobiltelefonok használatát – ami sok esetben konfliktusforrás – az iskola szervezeti és működési szabályzatában, vagy központilag szabályozzák. Szerint sokkal inkább érdekes, hogy mi lesz azzal a gyerekkel, aki mondjuk órán előveszi a mobiltelefonját, és felvételt készít a tanáráról. „Milyen retorziót fognak vele szemben alkalmazni?” – tette fel a kérdést, megismételve: az intézmények eddig is próbálkoztak a tiltással, de szankciót nem tudtak alkalmazni. Az is nagy kérdés, hogy a szülők partnerek lesznek-e a szemléletváltásban.

Totyik Tamás „létfontosságúnak” tartja az okoseszközök használatát az oktatásban, de szerinte a kormány semmilyen olyan eszközfejlesztést nem hajtott végre, amit a diákok az okostelefonokon tudnának használni. "A legnagyobb probléma, hogy a laptopokra és tabletekre történtek fejlesztések, és nem okostelefonokra, itt irányváltásra is szükség lenne a kormány részéről" – mondta. Szerinte a 2018 környékén elfogadott digitális oktatási stratégiából, amiben az okoseszközök használata kiemelt szerepet kapott, semmi sem valósult meg, pedig lehetne okos célokra használni az okoseszközöket. Különösen annak fényében, hogy a legutóbbi kutatások szerint a 11 és 14 év közötti gyerekek 90 százaléka rendelkezik okostelefonnal és internet-hozzáféréssel, vagyis az eszközök jelentős része már adott – tette hozzá a PSZ elnöke, aki szerint a mesterséges intelligencia irányába sem ártana elmozdulnia a kormány oktatási stratégiájának.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Marokkó 3-0-ra legyőzte Kanadát, és ezzel a negyeddöntőbe jutott a labdarúgó-világbajnokságon. A Paraguay–Franciaország meccs győztese vár rajuk a nyolc között. Kanada az első kieső a három rendező ország közül, az Egyesült Államok és Mexikó még versenyben van.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×