Ahogy arról az Infostart is beszámolt, megjelent a Magyar Közlönyben az a rendelet, amely az elsőtől a tizenharmadik évfolyamig szabályozza, hogy mely eszközök tiltottak a diákok számára, és melyek használhatók korlátozottan az iskolában. A rendelet szerint ha a pedagógusok tiltott tárgyat találnak valamelyik tanulónál, felszólíthatják, hogy adja át, sőt ellenkezés esetén a rendőrséget is értesíthetik. Bizonyos esetekben viszont engedéllyel bevihetők ilyen tárgyak is az intézményekbe.

A korlátozottan használható tárgyakat (okostelefonokat, internetelérésre alkalmas okoseszközöket) be lehet vinni az iskolákba, de a tanítás elején le kell adni azokat. Ezeket az eszközöket biztonságos helyre kell eltenni, majd a tanítási idő végén vissza kell adni a diákoknak.

A Belügyminisztérium köznevelésért felelős helyettes államtitkára az InfoRádióban elmondta: három kategóriába sorolták be a tiltott tárgyakat, melyek a következők:

• a közbiztonságra különösen veszélyes tárgyak (szúró-vágó eszközök)
• olyan eszközök vagy termékek, melyeknek birtoklását tiltja a szabálysértési törvény vagy a Büntető Törvénykönyv (kábítószer, lőfegyver, robbanószerek, pirotechnikai eszközök)
• 18 éven aluliak számára nem értékesíthető termékek (cigaretta, más dohánytermékek, alkohol)

Balatoni Katalin szerint ezeknek a tárgyaknak nincs helyük az oktatási intézményekben. A korlátozottan használható tárgyak közé kerültek a mobiltelefonok, illetve azok az eszközök, amelyek kép- vagy hangrögzítésre is alkalmasak. A helyettes államtitkár kiemelte: számos iskola már eddig is szabályozta a házirendjében, hogy milyen készülékeket, tárgyakat lehet csak korlátozottan használni tanítási idő alatt. Mint mondta, a rendelet bizonyos pontjai szabad döntési lehetőséget engednek az intézmények vezetőinek, hogy pontosan mire vonatkozzanak a korlátozások, illetve milyen esetekben lehet feloldani azokat. Hangsúlyozta: ezeknél a döntéseknél figyelembe kell venni többek közt az osztálylétszámot, a környezetet, a befolyásoló tényezőket.

A helyettes államtitkár szerint nemcsak az oktatást és a nevelést, hanem „az egész világot érintő kérdés a mobiltelefonok jelenléte”, ezért döntött úgy a kormány, hogy külön rendeletet alkot. Felhívta a figyelmet, hogy több hazai és nemzetközi tanulmány is megerősítette, hogy

mennyire megnehezíti a figyelem és a koncentráció fenntartását a túlzásba vitt mobilozás.

A probléma kezelése nagy kihívást jelent a pedagógusoknak, akiknek eddig nem volt törvény adta lehetőségük a fegyelmezésre.

Balatoni Katalán hozzátette: az volt a céljuk, hogy egységes szabályozás legyen, ami minden oktatási intézményre egyformán vonatkozik. Mint fogalmazott, az a legfontosabb, hogy minden diák számára biztosított legyen a tanuláshoz való jog, és ebben ne korlátozza őket semmilyen zavaró tényező, márpedig az okoseszközöknek bizonyítottan van ilyen hatásuk.

„Ha elvonódik a figyelem, romlik a teljesítmény, a telefonok pedig megosztják a figyelmet”

– jegyezte meg a politikus.

Egyes pedagógusok viszont azzal érvelnek, hogy a notebookok, iPadek sok esetben nagyban segítik az újabb tananyagokhoz való hozzáférést vagy akár a tudás bővítését is. A helyettes államtitkár szerint ezeknek a készülékeknek a használatát is korlátozni kell, teljes tiltás viszont nem lesz. „Oktatási célra mind a mobiltelefonok, mind a tabletek, notebookok használhatók, hiszen a kormány is elkötelezett abban, hogy még nagyobb teret engedjenek az iskolák a digitalizációnak” – magyarázta Balatoni Katalin.

Emlékeztetett, hogy a Belügyminisztérium egyik programja keretében 579 ezer notebookot adott az iskolásoknak. Úgy véli, arra kell törekedniük az intézményeknek és a szülőknek, hogy tudatos mobilhasználatra tanítsák a gyerekeket mind otthon, mind a tanítási idő alatt.

A Magyar Közlönyben megjelent rendeletet a következő tanév kezdetétől, vagyis szeptember 2-ától alkalmazzák. Balatoni Katalin hozzátette: a korlátozottan használható tárgyakat erre a feladatra kijelölt személyeknek kell átadni, és ők adják majd vissza a diákoknak a tanítási nap végén.

Még bővülhetne is a tiltólista?

A rendelet áttekintése után a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke azt mondta az InfoRádióban, hogy a tanárok csak megalapozott gyanú esetén ellenőrizhetik, hogy tiltott eszköz van-e a diákok birtokában. Adott esetben a csomagokat, táskákat is át lehet kutatni, illetve rendőri intézkedés is kérhető, ha a gyanúba keveredő vagy lebukó tanuló nem együttműködő. Totyik Tamás közölte: a szakszervezet egyetért a szúró-vágó, életveszélyes eszközök, valamint az egészségre ártalmas szerek tiltásával, mert ezeket nem szabad beengedni az iskolákba.

Az utóbbi időben komoly vita alakult ki arról, hogy milyen eszközökkel és milyen mértékben kellene szabályozni a 18 éven aluliak körében az energiaital fogyasztását. A PSZ álláspontja szerint az ilyen termékeknek is a tiltólistán a helyük.

Az okoseszközök korlátozása viszont Totyik Tamás szerint sok kérdést felvet. Mint mondta, a rendelet szerint a pedagógusoknak vagy a kijelölt személyeknek kell vállalniuk a felelősséget, hogy a tanítási nap végén sértetlenül adják vissza a diákoknak a készülékeket. Ez azonban valóban nagy felelősséget jelent, ugyanis a szakszervezeti elnök szerint egy 30 fős osztály esetében akár négy és fél millió forintos értékért is kezességet kellene vállalni, ha azt vesszük alapul, hogy 150 ezer forintba kerül egy telefon. A PSZ elnöke feltette a kérdést, mi történik akkor, ha betörnek az iskolába, és ellopják a készülékeket, vagy ha a diák véletlenül összetört állapotban adja le a telefonját, a pedagógus pedig nem veszi észre. Ebben az esetben nem ő a hibás, nem lehet felelősségre vonni.

Újabb nagy terhet kapnak a tanárok, pluszköltségek is lehetnek

Totyik Tamás kiemelte: nem mindegy, hogy mit és miért kérnek számon a tanárokon, erre pedig nem tér ki a rendelet. Hozzátette: ugyancsak problémát okozhat egyes intézmények számára az elzárás biztosítása. Külön szekrényekre lesz szükség, hogy legyen biztonságos helye minden eszköznek, ami plusz költségeket jelent.

A PSZ számítása szerint 3,5-4 milliárd forintos kiadással kell számolnia emiatt a Klebelsberg Központnak.

A szakszervezeti elnök szerint nem egyértelmű, ki fogja előteremteni a fedezetet. Mint fogalmazott, nem értik, „miért nem elégedett meg a jogalkotó azzal”, hogy kikapcsolt állapotban tegyék el telefonjaikat a gyerekek a táskájukba a tanítás kezdete előtt. Úgy véli, csak akkor kellene elvenni az adott készüléket, ha engedély nélkül használják.

Totyik Tamás is kiemelte, hogy az oktatási intézményeknek eddig is megvolt a lehetőségük arra, hogy házirendbe foglalva korlátozhassák az okoseszközök használatát, ami „egyfajta elvárás is volt felülről”. Megjegyezte:

a rendelet adminisztratív eszközökkel nehezíti meg a tanárok dolgát,

mivel előre be kell jelenteni az okoseszközök használatával kapcsolatos szabályozásokat, amiket a KRÉTA rendszerbe is fel kell vezetni

Hangsúlyozta: a tanároknak meg kell tanítaniuk a diákokat arra, hogy megfelelő célokra használják az egyes készülékeket. Totyik Tamás elmondta: támogatják a jogalkotó azon szándékát, hogy csökkenteni kell a mobilfüggőséget a gyerekek körében, ugyanakkor megjegyezte, hogy a családi háttérnek is nagyon komoly szerepe van.

„Nemcsak az iskolában, hanem otthon is korlátozni kellene a telefonhasználatot, mert jelen helyzetben nagyon úgy tűnik, hogy az iskolákra akarnak rátolni minden felelősséget”

– jegyezte meg.

A PSZ elnöke közölte: az okoseszközök használatára tananyagot, illetve megfelelő felületet kellene létrehozni, ami egyébként szerepelt a 2018-ban bejelentett digitális oktatási stratégiában, mégsem történt azóta komolyabb előrelépés. Úgy véli, a jogalkotó „túlbonyolította” a helyzet kezelését, egyszerűbb lett volna egy olyan szabályozás, ami azt írja elő, hogy tanítási időben kikapcsolt állapotban a táskában kell tartani a telefonokat.