Hosszabb interjút adott péntek reggel Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke a Kossuth rádióban.

A teljes interjút itt tekintheti meg:

A merényletről

Elsőként a Robert Fico szlovák miniszterelnök elleni merényletről és az amiatt kialakult helyzetről beszélt.

"Emlékszem, amikor Szerbiában Zoran Djindjic volt miniszterelnököt lelőtték. Ez a területe Európának egy veszélyes vidéknek számít. Mindenki megrendült, megdöbbent. Azt mondogatják az emberek, hogy ide jutott Európa. Hogy az erőszak szintje ide nőtt, azon viszont nem lehet senki meglepve" - értékelt a kormányfő.

Amikor elkezdődött az ukrajnai háború, akkor szerinte elkezdődött a békepárti Európa háborúpártivá válása; az európai vezetők felfogásában "az erőszak a mindennapok részévé vált", amikor Ukrajnába először csak sisakokat akart küldeni, de ma már fegyvereket küld, és szó van katonákról is.

Orbán Viktor szerint azonban Magyarország azért csatlakozott az EU-hoz, mert van hite abban, hogy ez egy békepárti szerveződés, Robert Ficóért pedig - aki élet és halál között van - "imádkozunk".

"Éppen a legfontosabb hónapokban esett ki a munkából, nem egyszerűen EP-képviselők személyéről döntünk, ez és az amerikai választások döntenek a háború és béke kérdéséről"

- fogalmazott.

Aláhúzta: most kétszeres erővel kell dolgoznia, de "nem szabad megijedni a békepártiaknak".

A merénylőt háborúpárti, progresszív gondolkodású, baloldali embernek tartja, "bár még meg kell várni, mit mondanak a titkosszolgálatok".

A kormányfő elmondta, a háborúpártiak tárgyalnak most egymással, ezért ment "Alexander Soros és az amerikai külügyminiszter is Kijevbe".

"Libabőrössé" válik, amikor a NATO ukrajnai katonai misszióban gondolkodik, hisz a NATO egy védelmi szövetség, Ukrajna márpedig területileg nem része a katonai védelmi szövetségnek.

Egyetért azokkal, akik úgy gondolkodnak, hogy a háború egyenlő a szenvedéssel, ezért kell most a tábornokoktól visszavenni a politikusoknak és a diplomatáknak az események irányítását, "a háború életek munkáját teszi tönkre, (...) mindenhol háborús árak vannak a boltban".

A történelmi leckéről

Úgy látja, az első világháború idején Tisza István ki akart maradni a háborúból, a béke pártján volt, "ha veszítünk, akkor nagy baj lesz", idézte elődjét, "igaza lett, iszonyatos veszteségeket szenvedtünk el". Aztán "a baloldal szétverte a maradék államerőt", Horthy Miklós igyekezett aztán helyreállítani az országot, de a németek "belenyomtak minket az újabb háborúba".

"Nekünk sikerülni fog", hogy ezúttal elkerüljük a belesodródást az ukrajnai háborúba Orbán Viktor szerint, de ehhez "nemzeti egység kell".

Ebben a helyzetben viszont a baloldal azért kapja a pénzét, hogy háborúpárti álláspontot képviseljen, de "a vezetőknek nem szabad inába szállnia a bátorságának", és szövetségeseket kell találni, ha "Robert Fico most ki is esett".

"Van azért diplomáciai mozgástere a magyar kormánynak ahhoz, hogy szövetségeseket találjon" - folytatta.

A kínai elnök látogatásáról

A kínai elnök múlt heti látogatásáról is szólt.

"Az elmúlt húsz évben Kína gazdasági ereje megduplázódott, Európa viszont elveszítette erejének 20 százalékát. De nemcsak a mennyiségek változtak meg, hanem a minőségek is. Az én fejemben ez nem egyszerűen egy Kína-kérdés, hanem történelmi fejlődés kérdése. Gyerekkoromban nevettünk, hogy »made in Japan«, de most már ott van Kína is, és érkezik Vietnam; az egész világ részt tud venni a legmagasabb minőségű termelésben, gazdasági aktivitásban" - fejtegette Orbán Viktor, aki szerint azért természetesen nem minden területen Kína a legjobb.

Pénznek, beruházásnak és a világ legjobb technológiáinak is ide kell jönnie szerinte, de nemcsak keleti, nyugati irányból is; "nem hídnak, hídfőnek kell lenni". Példaként említette azt, hogy az autógyárak közül Nyugat és Kelet is Magyarországon van, de már nem csupán a gyártás, a kutatás-fejlesztés is idejön.

Arra a felvetésre, hogy a világfolyamatok inkább a blokkosodás felé mutatnak, azt mondta, az helytelen.

"Miközben kínai távközlési cégeket próbálnak szankciós listákra helyezni, vígan együttműködnek velük" - hozott egy példát arról, szerinte miért viselkedik a Nyugat álságosan ebben a helyzetben. "Valójában versenyzünk a kapcsolatokért. Az, hogy a magyar kormány a konnektivitás mellett teszi le a voksát, arról szól, hogy ne legyünk balekok. Ne a hangjukat halljuk, a kezüket nézzük" - zárta gondolatait.