A főpolgármester úgy fogalmazott: „van mit ünnepelni” Magyarország uniós csatlakozásának huszadik évfordulóján.

„Budapest nagyon eredményesen lobbizott azért, hogy a kormány szándékaival ellentétesen hozzájuthasson európai uniós fejlesztési forrásokhoz” – jelentette ki Karácsony Gergely, hozzátéve: a pénz „már itt van azokban az operatív programokban, amelyeket a kormány és az Európai Bizottság is elfogadott”.

Megjegyezte: a sajtótájékoztatót megelőző találkozón az uniós biztos támogatta a pénz felhasználására vonatkozó részletes terveket.

Karácsony Gergely azt mondta, a 300 milliárd forintból olyan fejlesztéseket hajtanak végre, amelyek egyszerre szolgálják Budapest és Európa közös céljait, így például a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a közös kohéziót.

Szavai szerint az uniós pénzek különösen fontosak a fővárosnak, mert az elmúlt évek kormányzati megszorításai, valamint a koronavírus-járvány és az energiakrízis óriási bevételkiesést okozott Budapestnek.

Megjegyezte: a most kapott összeg mértéke nagyságrendileg megegyezik a korábbi uniós költségvetésben szereplő támogatás mértékével.

A 300 milliárd forint felhasználásának részleteiről a főpolgármester elmondta: a legnagyobb részt - összesen 178 milliárd forintot – a közösségi közlekedés fejlesztésére fogják fordítani.

Összesen 50 milliárd forintot költenek a közterületek zöldítésére, 38 milliárdot fordítanak árvíz- és szennyvízberuházásokra, 34 milliárd forintot pedig olyan esélyteremtő fejlesztésekre, amelyek a lakhatás és a szociális gondoskodás területén erősítik a várost.

A közlekedésfejlesztés részleteiről Karácsony Gergely közölte: főleg a villamos infrastruktúrát fogják fejleszteni; több mint 50 CAF villamost vásárol a főváros, de megépítik a budai fonódó 2 vonalat is. Mindezek mellett 9 milliárd forintért vesznek elektromos buszokat, 25 milliárd forintot szánnak a trolihálózat bővítésére, de jut a pénzből a Göncz Árpád Városközpont fejlesztésére és a kerékpárút-hálózat fejlesztésére is – sorolta.

A közterületfejlesztésre szánt 50 milliárd forintból zöldítésre és akadálymentesítésre költenek, továbbá a klímaváltozáshoz való adaptációt segítő beruházásokra – magyarázta, hozzátéve: a fejlesztés fontos eleme lesz a pesti alsó rakpart zöldítése és a Nagykörút rendbetétele.

Karácsony Gergely a szociális esélyteremtésre szánt források felhasználásáról úgy szólt: 20 milliárd értékben elindítják az elmúlt évtized legnagyobb lakhatási csomagját, illetve 14 milliárd forintot fordítanak a szociális ellátórendszer fejlesztésére, összehangolására.

Beszámolt arról is, hogy 32 milliárd értékben erősítik a budapesti árvízvédelmet (a pénz főleg a római parti védekezést szolgálja majd), 6 milliárd forintot pedig az agglomerációs szennyvízberuházásokra költenek.

Kijelentette: a fővárosi önkormányzat az elmúlt időszakban nagyon aktív volt a közvetlen brüsszeli források lehívásában is, ennek köszönhetően

a 300 milliárd forinton felül további 5,6 milliárd forint közvetlen EU támogatást is kap Budapest.

A főpolgármester hangsúlyozta: a pénzt az uniós kihívásokkal összhangban, hatékonyan és transzparensen használják fel.

Elisa Ferreira arról beszélt, hogy a források Budapest és Európa fenntartható fejlődését, növekedését szolgálják. Szavai szerint a magyar fővárosban megvalósuló projektek nagyban hozzájárulnak az emberek életminőségének javításához, megkönnyítik az itt lakók mindennapjait.

A budapesti beruházások jól mutatják, hogy a demokrácia nemcsak politikai, hanem gazdasági és szociális lehetőség is arra, hogy megosszuk a közös javainkat – fogalmazott.

Az uniós biztos külön kiemelte a tervezett közlekedési fejlesztéseket, amelyek élhetővé teszik Budapestet, „Európa egyik legfontosabb nagyvárosát”.