eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Szavaznak a képviselők az alaptörvény hetedik módosításáról az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 20-án. A törvényhozás 159 igen, 5 nem szavazattal fogadta el a módosítást a kormány kezdeményezésére, amely szerint az állam alapvető kötelessége az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme, és Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

A honvédség külföldi szerepvállalását is érintik a tervezett Alaptörvény-módosítások - itt van minden részlet

Három hagy horderejű ügyben is módosítaná az Alaptörvényt a kormány és a Fidesz.

A csütörtöki Kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy több témában is változhat az Alaptörvény.

Az egyik kérdéskör az Orbán Viktor miniszterelnök által az Országgyűlésnek benyújtott, részben gyermekvédelmi témájú módosítási javaslat, amely kizárja annak lehetőségét, hogy aki kiskorú sérelmére szexuális bűncselekményt követ el vagy abban bármilyen formában közreműködik, köztársasági elnöki kegyelmet kapjon. Emellett eltörlik az elnöki döntéshez eddig megkövetelt igazságügyi miniszteri ellenjegyzési kötelezettséget. Utóbbit "az élethez való igazítással" indokolta Gulyás Gergely, felidézve, hogy a rendszerváltás óta hét köztársasági elnök dolgozott és ennyi idő alatt mindössze egyszer fordult elő, hogy az igazságügyi miniszter nem ellenjegyezte a köztársasági elnök egy kegyelmi döntését.

A fentieket kiegészíti a Fidesz frakció egy módosítási javaslata (a kormány támogatásával), amely tovább szigorítja a pedofilokra kiszabható büntetéseket, és azt is tartalmazza, hogy az ne évülhessen el, ne lehessen az elkövetőt feltételes szabadlábra helyezni sem pedig reintegrációs őrizetét elrendelni, és egy ilyen elkövető sose kaphasson tiszta erkölcsi bizonyítványt. (További részletek erről a javaslatról itt olvashatók.)

Úgy vélik, jegyezte meg a miniszter, hogy a gyermekvédelmi intézetekben a Belügyminisztérium által elrendelt vizsgálatokkal együtt mindez hatékony jogi kereteket és gyakorlati iránymutatást is jelent majd az intézményeknek.

A kormány ezen kívül még két területen szeretne Alaptörvény-változtatást.

Kétharmados törvény lesz az uniós hitelközösségbe való belépés

Az egyik egy európai uniós szabályozás. Úgy látják, hogy rossz folyamatként elindult az EU hitelközösséggé alakítása, ez Gulyás Gergely szerint sokak célja lett, akik Európai Egyesült Államokról álmodnak. Ez is úgy kezdődött, hogy az EU ilyet sosem akar, aztán a koronavírus-járvány okozta károk miatti helyreállításként egyszeri eszközként alkalmazták, ezt Magyarország is elfogadta.

Ám "rosszak a tapasztalataink, ez az eszköz nem vált be, és úgy gondoljuk, a lehető legveszélyesebb, ami történhet egy nemzetek Európája koncepció mellett, ha az EU hitelközösséggé válik. Ezért

egy ilyen jellegű hitel létrehozásához, felvételéhez csak akkor van lehetősége a magyar kormánynak hozzájárulni, ha a Parlament a képviselők kétharmadának szavazatával a hitelközösség létrejöttét támogatja.

Ezt is az Alaptörvény fogja tartalmazni" - jelentette be Gulyás Gergely.

Sarkalatos törvény a honvédségi csapatmozgásokról

A Kormányinfón kiderült még, hogy az Alaptörvény-módosítás a honvédségi csapatmozgásokat is érinti.

Mint a Miniszterelnökséget vezető miniszter indokolt, a háborús helyzet gyors reagálást kíván, ezért célszerű, ha

  • a magyar honvédség katonai műveleteiről, állomásozásáról, határátlépéssel járó csapatmozgásáról,
  • külföldi fegyveres erők Magyarországot érintő katonai műveleteiről

részletes szabályozást sarkalatos törvény, a honvédségi törvény tartalmaz.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×