A nyugdíj összege az elismert szolgálati idő mellett attól a számított nettó havi életpálya-átlagkeresettől függ, amelyet az 1988. január 1-jétől a nyugdíjmegállapítás kezdő napjáig szerzett és kifizetett, nyugdíjjárulék alapját képező keresetekből számítanak. Ha e jövedelmi elemek között akad olyan, amely alacsony összegű, akkor az lehúzhatja az átlagkereset szintjét, és ezzel csökkentheti a megállapítandó nyugdíjat. A nyugdíjtörvény e veszély elhárítása érdekében sokféle ellátás tekintetében biztonsági rendelkezéseket tartalmaz. Ezek alapján egy sor olyan bevételt, amely nyugdíjjárulék alapját képezi, nem kell figyelembe venni az életpálya átlagkereset számítása során, pontosabban csak akkor kell figyelembe venni, ha az mégis kedvezően hat az érintett nyugdíjának összegére – írja a nyugdíjguru.hu portál hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő.

Nem csökkentik az alacsony összegű és csak időlegesne járó álláskeresési támogatások ne csökkenthessék az életpálya-átlagkeresetet. Hasonló a helyzet a szintén alacsonyabb mértékű gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokkal (a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díjra).

A harmadik ellátási körbe, amelyek összegét csak pozitív eredmény esetén kell figyelembe venni az életpálya-átlagkereset meghatározása során, tartoznak a nyugdíjjárulék-köteles szociális és gyermekvédelmi ellátások, vagyis a gyermekek otthongondozási díja (gyod) és az ápolási díj. A munka-rehabilitációs díjat és fejlesztési foglalkoztatási díjat szintén csak akkor kell a nyugdíjszámítás során figyelembe venni, ha az az igénylőre nézve kedvezőbb.

A prémiumévek programban részt vevők esetében a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset megállapításánál a részmunkaidőre megállapított, ténylegesen kifizetett kereset mellett a nyugdíjjárulék-, illetve nyugdíjbiztosítási járulékkiegészítés alapjaként számított összeget is figyelembe kell venni.

Szintén nem engedi a törvény a számított átlagkereset mérséklését azon személyek esetében, akiknek a munkaképessége (akár a civil, akár a fegyveres szférában) olyan mértékben csökkent, hogy rendszeres pénzbeli ellátásra szorulnak.

A jogalkotó arra is gondolt, hogy a fenti ellátások mellett végzett esetleges munkával jellemzően szintén nem volt magas jövedelem elérhető, így az ellátások mellett szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereseteket is csak akkor rendeli beszámítani az életpálya-átlagkeresethez, ha ez kedvezőbb lenne a nyugdíjigénylőnek.

A szakértő azt írja, hogy a nyugdíjmegállapító hatóság kettős számítást végez az olyan nyugdíjigénylők esetében, akik a törvényben felsorolt ellátások, támogatások, díjak, segélyek, juttatások valamelyikében részesültek. Kiszámítja a nyugdíj összegét ezen ellátások és a mellettük esetleg végzett munkával szerzett keresetek figyelembe vételével, majd kiszámítja ezek figyelembe vétele nélkül is, és a kettő közül a magasabb összegűt állapítja meg nyugdíjként.