eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, a Fidesz-KDNP államfőjelöltje (j3) az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. február 26-án. Mellette Schmitt Pál (b2) és Áder János korábbi köztársasági elnökök, valamint Makray Katalin, Schmitt Pál felesége (b).
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Már az államfő asztalán a svéd NATO-csatlakozásról szóló törvény

Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alelnöke aláírta és továbbította az államfő felé a Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálásáról szóló jogszabályt, amelyet a magyar parlament még február 26-án fogadott el.

A magyar Országgyűlés alelnöke, Lezsák Sándor „az Országgyűlés elnökének feladatait ellátva” aláírta Svédország NATO-csatlakozásáról szóló törvény ratifikálását. Ezt követően a dokumentumot az államfő hivatalába küldte kihirdetés céljából – derül ki a parlament honlapján szombaton közzétett információból.

A jogszabályt, amely Svédország NATO-ba való belépését engedélyezi, február 26-án fogadták el a magyar törvényhozók. Ezáltal megszűnt az utolsó akadály is Svédország számára, hogy csatlakozzon a katonai szövetséghez – írja a Portfolio.

Ismeretes, Svédország ügyében hosszabban húzódott a ratifikáció, utolsó előttiként idén január 24-án a török parlament jóváhagyta a csatlakozását, így már csak a magyar Országgyűlés támogató döntése hiányzott. Noha felszínen éles szócsata volt Budapest és Stockholm között, Ulf Kristersson svéd miniszterelnök még egy budapesti meghívásra nemet mondott először, ám végül a háttértárgyalások sikerre vezettek, mert múlt pénteken a két kormányfő Budapesten már a megállapodásról számolt be, amelynek része lett egy nagyszabású hadiipari együttműködés is.

Ezzel egyidejűleg Kocsi Máté, a Fidesz frakcióvezetője azt kérte a házelnöktől, hogy február 26-án tűzze napirendre a svéd NATO-csatlakozásról szóló zárószavazást. Az előterjesztést már tavaly márciusban megvitatta az Országgyűlés. Kocsis Máté jelezte, hogy a ratifikációról szóló törvényjavaslat végszavazását képviselőcsoportja támogatni kívánja.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×