Infostart.hu
eur:
379.25
usd:
321.64
bux:
131225.41
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Aerial view Sunrise Scene of Budapest with Hungarian parliament building in Hungary
Nyitókép: Ratnakorn Piyasirisorost/Getty Images

Rendkívüli parlamenti ülés: biztossá vált a legvalószínűbb forgatókönyv

Rendkívüli ülést tart az Országgyűlés hétfőn az ellenzék kezdeményezésére.

A rendkívüli ülést az MSZP kezdeményezte, elsősorban azért, hogy a parlament minél hamarabb jóváhagyja Svédország csatlakozását a NATO-hoz – mondta az InfoRádióban Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető. „Az elmúlt időszakban a Fidesz indokai mindig változóban voltak, delegációt is küldtek, de eljött az ideje, hogy végre Magyarország érdekét tartsuk szem előtt” – fogalmazott.

A kormány támogatja Svédország NATO-tagságát, de annak jóváhagyása már az országgyűlési képviselőkön múlik – mondta a tavaly decemberi (évzáró) Kormányinfón Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint

a magyar képviselőknek „nincs nagy gusztusuk” a döntéshez.

„Aminek az az oka, hogy amikor a finnek csatlakozását jóváhagyta a magyar parlament, a rá következő napon Finnország kormánya beperelte Magyarországot az unióban egy másik ügyben. Meg kell érteni a képviselőket is” – fogalmazott.

A legutóbbi – február elsejei – Kormányinfón elhangzottak alapján arra lehetett gyanakodni, hogy egyáltalán nem biztos, hogy meglesz a többség a svéd NATO-csatlakozás magyar jóváhagyásához. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta, nem azt tartja lényegesnek, hogy rendkívüli, vagy rendes ülésen történik a döntés, hanem azt, hogy addig azok a bizalomerősítő lépések megtörténjenek, ami után valamennyi képviselő, vagy legalábbis a képviselők több mint kétharmada jó szívvel tudja támogatni Svédország NATO-csatlakozását. „Meghívtuk a svéd miniszterelnököt, ha fontos az a svédeknek, akkor nyilván eljönnek Budapestre, vagy legalábbis tesznek olyan lépéseket, amelyek oda vezetnek, hogy jó szívvel tudja egy magyar országgyűlési képviselő megszavazni Svédország belépését a NATO-ba” – fogalmazott.

Az Országgyűlés rendkívüli ülése hétfő délután 1 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, ezt követően kerülne napirendre a svéd NATO-tagság ügye, sőt az aktív eutanázia magyarországi engedélyezésének témája, illetve az akkumulátorgyárak munkaügyi ellenőrzéséről szóló indítvány is.

A Fidesz-frakció viszont már pénteken közölte az atv.hu megkeresésére, hogy

a kormánypártok nem vesznek részt a rendkívüli ülésen,

mert „a zárószavazással megvárjuk a két miniszterelnök találkozóját”. Az ülés határozatképtelen lesz és a napirend előtti felszólalások után rögtön véget is fog érni.

A parlament rendes, tavaszi ülésszaka február 26-án kezdődik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×