Infostart.hu
eur:
388.54
usd:
336.7
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Nyitókép: Pixabay

Orbán Balázs: a parlament nem szavazatgyár, figyelembe kell venni a frakció véleményét

A miniszterelnök politikai igazgatója a svéd NATO-csatlakozás kapcsán elmondta, milyen aggályai vannak a magyar kormánynak.

A magyar parlament ülésezési rendje eltér a török parlamentétől, így fordulhatott elő, hogy Ankarában előbb ratifikálták a svéd NATO-tagságot a képviselők, mint Budapesten - mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója az ATV Voks 2024 című műsorában. Kijelentette, a magyar kormány álláspontja az első pillanattól kezdve világos: támogatjuk Svédország NATO-csatlakozását, ezért is terjesztették be a parlamentbe. Hangsúlyozta, a magyar kormány álláspontja nem függ a török állásponttól.

A politikai igazgató elmondta, a parlamenti tárgyalások előkészítése során felmerült az a véleménye szerint jogos szempont a kormánypárti képviselő körében, hogy a

Svédország által az utóbbi tíz évben Magyarország felé intézett politikai támadások alapot teremtenek rá, hogy további konzultációt kérjenek a svédektől.

A NATO-tagság az egyik legkomolyabb nemzetközi elköteleződés - jegyezte meg Orbán Balázs. Hangsúlyozta, a magyar parlament nem egy szavazógyár. A kormányzás lényege, hogy egyben kell tartani a politikai közösséget, és jelenleg ez a frakció álláspontja. Hozzátette, ezt semmiképp sem szabad szőnyeg alá söpörni, ezzel mindenképpen foglalkozni kell.

Orbán Viktor miniszterelnök is támogatja a svéd NATO-tagság ratifikálását, a magyar parlament össze fog ülni.

Másfél éve kérik a svédeket politikai konzultációra, jegyezte meg a miniszterelnök politikai igazgatója. "Ha két ország kapcsolatai olyan rossz állapotban vannak, hogy egymásra - és ez főleg a svéd oldalról igaz - kígyót-békát kiabálnak, meg hogy ez nem demokrácia és nem európai ország, akkor hogyan fogjuk ezt a politikai és katonai szövetséget működtetni?" - tette fel a kérdést.

Folyamatos ugyanakkor a konzultáció a NATO vezetője és a magyar kormány között - tette hozzá Orbán Balázs.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×