Infostart.hu
eur:
386.67
usd:
328.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök a svéd állampolgárok megvédését célzó intézkedésekről tart sajtóértekezletet Stockholmban 2023. augusztus 1-jén, miután az előző nap újabb Korán-égetés történt a svéd fővárosban.
Nyitókép: Caisa Rasmussen

Itt a levél: a svéd miniszterelnök eljöhet Budapestre

Nyilvánosságra került Ulf Kristersson levele, és arra reagált a magyar miniszterelnök sajtófőnöke is.

Mint ismert, Orbán Viktor kedden levélben hívta meg tárgyalni Ulf Kristerssont. Első körben Tobias Billström külügyminiszter reagált, közölve, hogy jelenleg nem lát okot erre, illetve Svédország reméli, hogy Magyarország a lehető leghamarabb ratifikálja a tagságát.

Később kiszivárgott a magyar miniszterelnök levelének tartalma, majd pedig kiderült, hogy a svéd miniszterelnök levélben válaszolt, és ennek a szövege is nyilvánosságra került. Ulf Kristersson azt írta: "Várom, hogy egy mindkettőnk számára alkalmas időpontban Budapesten részletesebben is megvitassuk a két ország kapcsolatát és megerősítsük a két ország közötti bizalmat", majd felvetette, hogy magyar kollégájával a február 1-ei EU-csúcson is lesz alkalmuk egyeztetni.

"Egyetértek Önnel abban, hogy az országaink közötti intenzívebb politikai párbeszéd hasznos lenne" - fogalmazott a hvg.hu cikke szerint a svéd kormányfő, aki szerint számos ügyben édekelt Magyarország és Svédország is. Ide sorolta a Gripen repülőgépekről szóló együttműködést, az Európai Uniót és a közelgő magyar uniós elnökséget, valamint a NATO-t, amelynek kontextusában már szövetségesként hivatkozik a két országra.

A miniszterelnök sajtófőnöke a lap megkeresésére pozitív válaszként értékelte Kristersson levelét. Havasi Bertalannál arról érdeklődtek, várhatóan hol és mikor kerül sor a kétoldalú megbeszélésre és lehet-e arra számítani, hogy még januárban összeülnek a vezetők. A válasz szerint "minden megy a maga útján".

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×