A pilisi bioszféra rezervátum területénvégzett tanulmány készítői az erdők turisztikai rekreációs szolgáltatásainak gazdasági értékét határozták meg a 38 ezer hektárnyi területen, és a Corvinus egyetem kutatói megállapították, hogy a kirándulók erdei kikapcsolódásának a pénzbeli értéke 2020-ban körülbelül évi 3,8 milliárd forint volt. Ez, az inflációt figyelembe véve, jelenleg körülbelül 4,6 milliárd forintot tesz ki – ismertette Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője.

A két kutató, Szécsi Anna és Szerényi Zsuzsanna a pilisi bioszféra rezervátum működését együtt koordináló Pilisi Parkerdő, illetve Duna-Ipoly Nemzeti Park megbízásából 2017, illetve 2018 folyamán végzett látogatószámlálásokból gyűjtött adatokat elemezte. Ennek során figyelembe vették az odautazási költségeket, illetve a látogatással eltöltött idő alternatív költéseit is.

Mészáros Péter szerint a kutatás eredménye azért figyelemre méltó, mert kiderült, hogy egy átlagos félnapos látogatás a Pilisben körülbelül 2900 forintba került, míg egy egész napos túra már nagyjából 5000 forintba. Ezt a bevételt eddig nem vették figyelembe az erdők értékének meghatározásakor, vagy akkor, amikor a fenntartásuk költségeiről volt szó.

A Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivőjének nyilatkozatából az is kiderült, hogy a Dunakanyar erdői nemzetközi összehasonlításban is jelentős turisztikai értéket képviselnek. Ugyanis a brit erdők egynapos látogatásának értékét például, egy 2010-es tanulmány 1500 forintra becsülte, míg a lengyel erdők rekreációs bevételei 2005-ben nagyjából 2700 forintot hoztak az üzemeltetőknek. Németországban pedig 2011-ben, az erdők egy egész évre szóló látogatására mintegy10 400 forintot költöttek a kirándulók.

Arra a kérdésre, hogy a turisták kárt is tudnak-e okozni, a szóvivő azt mondta, hogy ez inkább a fővárosi erdőkre jellemző. Érdemes lenne ezeknek a kirándulóhelyeknek az értékét is felbecsülni, mert ide gyakrabban látogatnak a budapestiek, mint a Dunakanyar kiránduló helyeire. Ráadásul a budapesti erdők sokkal kisebbek is, hiszen ha minden fővárosi egyszerre menne túrázni, akkor fejenként mindössze 33 négyzetméternyi erdőterület jutna.

"A fővárosban, illetve a Budapest közvetlen közelében található erdőterületeken az antropogén terhelés rendkívül magas" – hívta fel a figyelmet Mészáros Péter. Ez azt jelenti, hogy a turistautak rendkívül forgalmasak, az erdőben nagyon sokan járnak. Éppen ezért a Pilisi Parkerdő két évvel ezelőtt városierdő-kezelési programot indított, aminek keretében különös gondot fordítanak a nagy turisztikai látogatottság okozta károk enyhítésére. Ebben jelentős segítséget nyújtanak az önkormányzatok és a civil szervezetek is. A szóvivő azt is hangsúlyozta, hogy ezeknek a városi erdőknek nemcsak a turisztika, hanem a klímaváltozás szempontjából is rendkívül nagy jelentőségük van.