A kormány honlapján 2024. január 11-én jelent meg a Rákosrendezőre tervezett "mini-Dubaj" ingatlanberuházással kapcsolatos együttműködési megállapodás tervezete. A társadalmi egyeztetésre kevés időt, mindössze nyolc napot szabtak meg.

Mint ismert, az Egyesült Arab Emirátusok egyik cége által kivitelezett, kisebb kerületnyi fejlesztéssel felérő beruházásra a kormány nemzetközi szerződést, melyet az Országgyűlés elé terjesztenek majd. A megállapodás lehetővé tenné, hogy

az egyesült arab emírségekbeli beruházó megvásárolja a hajdani rendezőpályaudvar túlnyomó részét, és ott egy grandiózus, 5 milliárd euró értékű ingatlanfejlesztést valósítson meg.

Nemrég az is kiderült, hogy cserébe a magyar állam 800 millió euró értékű közlekedési beruházásra vállalna garanciát.

Mint ismert, Karácsony Gergely lakógyűléses szavazást szeretne a több kerület életét is jelentősen befolyásoló, adott esetben a közeli Hősök tere világörökségi védelmét is érintő fejlesztésről, illetve közölte, hogy az érintett kerületi vezetőkkel (a XIII., a XIV. és a XV. kerületi polgármesterrel) elvárják, hogy a kormány képviselői tárgyaljanak valamennyi érintett kerületvezetővel az állami beruházás részleteiről. A kerületvezetőknek egyéni igényeik is lennének.

Vitézy Dávid, elolvasva a tervezetet, véleményt küldött Lázár János építési és közlekedési miniszternek és ezt nyilvánosságra is hozta. Ebben elsőként kiemeli, hogy

a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetből egyáltalán nem derül ki, milyen funkciókat és milyen céllal valósítana meg az arab befektető a 30 hektáros Rákosrendező területén. Semmilyen funkciót nem ír elő és nem is zár ki, ahogy a beépítés típusára és mértékére sem határoz meg kritériumokat.

"Európai fővárosokban nem ez a kialakult és sikeres városfejlesztési gyakorlat és nem
ismerek olyan példát, ahol állami döntésekkel ekkora léptékben átadják egy új városrész
fejlesztéséért viselt teljes felelősséget magánbefektetőknek" - emeli ki.

Mint fogalmaz, a mára nagyrészt funkcióját vesztett rozsdaövezeti terület Budapest egyik aranytartaléka, legnagyobb összefüggő fejlesztési területe. Az elmúlt időszakban többféle hasznosítási terv is született. 2019-ben a Fővárosi Önkormányzat, majd 2021-ben a Budapest Fejlesztési Központban készített koncepciónk részletes jövőképet fogalmaztak meg a területre. Eszerint a hajdani pályaudvar helyén egységes mesterterv alapján, a reális kereslet függvényében ütemezetten épülhetne fel egy új, szellős, sok zöldfelülettel tagolt városrész 15 000 lakással (köztük szolgálati lakásokkal is tanárok, egészségügyi, közlekedési dolgozók számára), közintézményekkel és irodákkal, északi végében egy városi léptékű parkkal.

"Hasonló szellemben fogant beruházásokért nem kell messzire menni, csak Bécsben több megvalósult, épülő és tervezett példa - Sonnvendviertel, Nordbahnhof, Nordwestbahnhof, egytől egyig több hasonló felhagyott pályaudvar átalakításával - igazolja, hogy a vasúti rozsdazónák helyén olyan barátságos, emberléptékű városrészek születhetnek, melyek üzleti szempontból is megtérülnek, de elsősorban a város lakóit szolgálják" - sorolja Vitézy.

Rámutat arra is, hogy a szerződés tervezetében foglaltak (és a kormány által korábban közöltek) szerint közberuházásokat nem a magánbefektető vállal, hanem az állam: ez ismét csak eltér az európai gyakorlattól, ahol általában legalább közös vállalásként jelennek meg a terület kiszolgálását célzó közberuházások.

De függetlenül attól, ki fizeti a közberuházásokat, a nemzetközi szerződésben felsorolt fejlesztések tartalma, azok részletezettsége és kifejtése, illetve az azokra fordítandó összeg nem elégséges Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár szerint.

Hangsúlyozza, hogy ne egy zárt luxusnegyed jöjjön létre. Ehelyett

• egy legalább 20-30 hektáros új közpark
• meghatározott mennyiségű, megfizethető új lakás
• egy új, összvárosi vagy akár országos léptékben értelmezhető kulturális közintézmény
• a városnegyedet kiszolgáló új oktatási, szociális és egészségügyi intézmények

létesítését várná el, úgy, hogy a városrész szerkezetét (az épülettömbök, az utcák és a közterületek méretét és hálózatát) a budapesti léptékekhez igazítják.

Megjegyzi még, hogy egy ilyen léptékű beruházásnak a fenntarthatóság terén is mintaadónak kell lennie, valamint

szükséges a vonalszakasz felújításával párhuzamosan a Nyugati pályaudvar "elaggott infrastruktúrájának" komplex felújítása, mert a vasút csak így lesz képes az új rákosrendezői városnegyed kiszolgálására.

Kifejezetten károsnak tartja Vitézy Dávid a repülőtéri gyorsvasúttal kapcsolatos kormányzati vállalást (közvetlen kapcsolat Rákosrendező és a repülőtér között). "A repülőteret elérő Budapest - Cegléd - Szolnok vasútvonal kapacitása is véges, így a repülőtérről bejövő vonatok száma erősen korlátozott. Az a vonat, ami a repülőtérről már eljut Zugló vasútállomásig, annak onnan a Nyugati pályaudvarra kell mennie és nem Rákosrendezőn át Vác felé, hisz ezzel elkerülné a belvárost" - írta. Ehelyett a 100a Budapest-Szolnok vasútvonalon a BFK által tervezett új Városliget vasúti megállóhely kiépítését látja megoldásnak, csatlakozással a Mexikói útnál az M1-es metróhoz.

Kulcskérdés még a beruházással kapcsolatban a Szegedi úti felüljáró és a rajta évek óta átvezetni kívánt 3-as villamos kérdése. (Az átvezetésre korábban a kormány megrendelésére a Budapesti Fejlesztési Központ elkészítette az átvezetés és a hozzá kapcsolódó rákosrendezői fejlesztések tervét.) Mint Vitézy írta, a szerződéstervezetben közúti felüljáró szerepel, a villamos átvezetése nem, szerinte ezt korrigálni szükséges.

Belevenné még a szerződésbe a kisföldalatti meghosszabbítása mellé az állomások akadálymentesítését, a Hungária körúti hiányzó állomás megépítését, illetve az 50 éves szerelvények cseréjét. Nem támogatja viszont a túlzott autósítás miatt a 30 ezer új parkoló létesítésének tervét.

Arra is rámutat az összegzésben Vitézy, hogy az állam a nemzetközi szerződésben a területet már most nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá minősíti, "és ezáltal a szabályozási tervek előírásait deklaráltan mellőzni kívánja", így azonban Budapest nemcsak elesik egy régóta tervezett új
észak-pesti közpark lehetőségétől, de többé pótolni sem lehet azt, hiszen hasonló nagyságú terület másutt nem áll rendelkezésre ebben a térségben.