Karácsony Gergely közölte, szerintük az rossz sorrend, hogy a kormány először egy államközi megállapodásban kijelöli a beruházót, majd utána tárgyal arról, mit valósítsanak meg. Először ki kell találni, hogy mit akarunk itt megvalósítani - mondta, hozzátéve: ebben egyébként nagyon széleskörű szakmai és politikai konszenzus van.

Amellett, hogy a fejlesztésben az állam mint finanszírozó és tulajdonos vesz részt, nagyon helytelen lenne a főváros vezetése és a budapestiek nélkül döntéseket hozni - hangsúlyozta a főpolgármester. Kijelentette: minden politikai és jogi lehetőséget megragadnak azért, hogy a politikai szándékot összeegyeztessék a koncepcionális terveikkel, amelyek alapján az érintett területen egy kompakt, zöld városrész jönne létre 8-10 ezer lakással és 30-40 hektár városi közparkkal.

Karácsony Gergely elmondta, szaván fogják Lázár János építési és közlekedési minisztert az egyeztetésekkel kapcsolatban, és a már említett koncepcióval megkeresik az általa vezetett minisztériumot.

Állunk minden tárgyalás és egyeztetés elé, van egy nagyon világos koncepciónk arról, hogy mit kellene ezen a területen megvalósítani. Budapestnek ez nagyon nagy előrelépés lenne - tette hozzá.

A főpolgármester szólt arról is, szeretnének újabb társadalmi egyeztetést a város jövőjére vonatkozó stratégiák kapcsán, így lefolytatnának egy újabb budapesti lakógyűlést, amelyen például foglalkoznának azzal, hogy milyen magas lehet egy épület, vagy hogyan lehet megvédeni a Hősök tere látványát.

Tehát a lakógyűlés mandátumot adhatna a városvezetésnek a Rákosrendezőre tervezett városrésszel kapcsolatos - kormánnyal való - tárgyalásokhoz.

Karácsony Gergely elmondta, a fővárosi önkormányzat korábbi koncepcionális előkészítő anyagai szerint Rákosrendezőn elsősorban kompakt - vegyes funkciókkal rendelkező - városrészt kellene létrehozni zöld területtel és jó közlekedési kapcsolatokkal.

Ne luxuslakások épüljenek

A főváros javaslata szerint az érintett területen 8-10 ezer lakás épülhetne, és ezek nem luxuslakások lennének. A cél az, hogy legyen megfizethető lakhatás - emelte ki a főpolgármester.

A fővárosi koncepció szerint a városrész közparkjában a Rákos-patak vízéből felduzzasztott tó is lenne, továbbá kiemelt figyelmet kellene fordítani az ottani védett épületek megújítására. Az elképzelés szerint a Vasúttörténeti Parkot fejlesztenék és integrálnák az új városnegyedbe.

Magasház a területen csak akkor lenne építhető, ha a látványvizsgálat igazolja, hogy a tervezett épület látványa nem veszélyezteti Budapest városképénének harmóniáját, különösen a világörökség védett látványát,

valamint nem eredményez zavaró "együtt látszást" a kiemelt magassági hangsúlyokkal, amelyre példaként hozzák az Országházat és a Szent István-bazilikát.

A koncepció számol a vasúthálózat fejlesztésével, új intermodális csomópontok kiépítésével, valamint rámutat arra, hogy az 1-es metró és a 3-as villamos meghosszabbítása kellően ki tudná szolgálni az új városnegyed közlekedését.

Karácsony Gergely úgy fogalmazott: "itt most lenne egy történelmi lehetőség arra, hogy Budapest és Magyarország megismerje az első valóban kompakt városmodellt".

Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke a 2019-es tanulmánytervről szólva hangsúlyozta: abban politikai és szakmai konszenzus van. Látszik belőle, hogy az előző városvezetés is abban a keretben gondolkozott, mint a mostani - fűzte hozzá.

Balogh Samu megemlítette azt is, hogy

a 2019-es elképzelés már több ponton meghaladott, és vannak részei, amelyeket tovább kell gondolni. Elképesztőnek nevezte, hogy ezt a konszenzusos elképzelést a fejlesztő kedvéért a kormány kidobja a kukába.

Balogh Samu elmondta, a koncepció szerint a területen parkváros jönne létre, hiszen egy park köré szerveznék az épületeket.

Az elfogadható épületmagasságról beszélve azt mondta, Budapesten 90 méter a hagyományos határ.