Infostart.hu
eur:
379.63
usd:
322.06
bux:
0
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Nyitókép: Pixabay.com

Csökkent is az egyetemisták aránya, meg nőtt is - ez a magyarázat

Az össznépességhez viszonyítva az elmúlt években csökkent Magyarországon a felsőoktatásban tanulók száma, a 19-24 év közötti korosztályt nézve viszont ez az arány még kis mértékben emelkedni is tudott - derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből.

Az utóbbi hetekben több híradás is megjelent arról, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb a felsőoktatásban tanulók aránya, a KSH adataiban ugyanis az látszik, hogy míg 2013-ban a lakosság 3,6 százaléka, 2021-ben már csak 2,9 százaléka vett részt a felsőoktatásban.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése ugyanakkor rámutat, az összehasonlítás félrevezető. Horváth Sebestyén junior kutató az InfoRádióban azt is elmondta, hogy miért.

"Ez a csökkenés nem valamilyen reform hatása, hanem annak a következménye, hogy öregedik a lakosság. A statisztikában ezt összetételhatásnak nevezzük. Ha például megvizsgáljuk egy fiatal demográfiai fával rendelkező ország esetét, például Törökországét, ott jól látszik, hogy rengeteg fiatal van, ezért az egyetemisták összlakossághoz viszonyított aránya is jóval magasabb, 2021-ben 9,84 százalék volt."

A kutatók számával kapcsolatban sokkal pontosabb számot kapunk, ha a 19-24 éves korosztályba tartozók számához viszonyítjuk, mivel erre a korcsoportra a legjellemzőbb a felsőoktatásban való részvétel.

"Míg 2010-ben 777 ezer fő tartozott ebbe a korosztályba, ami mellett 370 ezer fő vett részt a felsőoktatásban, ez 47,65 százalékos arány; ezzel szemben 2022-ben már csak 612 ezer fő tartozott a vizsgált korosztályba, 294 ezer fő hallgató mellett, ez 47,98 százalékos arány. Tehát megállapítható, hogy az egyetemisták korcsoporton belüli aránya 0,33 százalékkal emelkedni is tudott."

Horváth Sebestyén szerint tehát téves állítás, hogy csökkent Magyarországon a továbbtanulási kedv, és az sem igaz, hogy a 2013-as oktatáspolitikai reform megnehezítette az egyetemre való bejutást.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×