eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay.com

Csökkent is az egyetemisták aránya, meg nőtt is - ez a magyarázat

Az össznépességhez viszonyítva az elmúlt években csökkent Magyarországon a felsőoktatásban tanulók száma, a 19-24 év közötti korosztályt nézve viszont ez az arány még kis mértékben emelkedni is tudott - derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből.

Az utóbbi hetekben több híradás is megjelent arról, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb a felsőoktatásban tanulók aránya, a KSH adataiban ugyanis az látszik, hogy míg 2013-ban a lakosság 3,6 százaléka, 2021-ben már csak 2,9 százaléka vett részt a felsőoktatásban.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése ugyanakkor rámutat, az összehasonlítás félrevezető. Horváth Sebestyén junior kutató az InfoRádióban azt is elmondta, hogy miért.

"Ez a csökkenés nem valamilyen reform hatása, hanem annak a következménye, hogy öregedik a lakosság. A statisztikában ezt összetételhatásnak nevezzük. Ha például megvizsgáljuk egy fiatal demográfiai fával rendelkező ország esetét, például Törökországét, ott jól látszik, hogy rengeteg fiatal van, ezért az egyetemisták összlakossághoz viszonyított aránya is jóval magasabb, 2021-ben 9,84 százalék volt."

A kutatók számával kapcsolatban sokkal pontosabb számot kapunk, ha a 19-24 éves korosztályba tartozók számához viszonyítjuk, mivel erre a korcsoportra a legjellemzőbb a felsőoktatásban való részvétel.

"Míg 2010-ben 777 ezer fő tartozott ebbe a korosztályba, ami mellett 370 ezer fő vett részt a felsőoktatásban, ez 47,65 százalékos arány; ezzel szemben 2022-ben már csak 612 ezer fő tartozott a vizsgált korosztályba, 294 ezer fő hallgató mellett, ez 47,98 százalékos arány. Tehát megállapítható, hogy az egyetemisták korcsoporton belüli aránya 0,33 százalékkal emelkedni is tudott."

Horváth Sebestyén szerint tehát téves állítás, hogy csökkent Magyarországon a továbbtanulási kedv, és az sem igaz, hogy a 2013-as oktatáspolitikai reform megnehezítette az egyetemre való bejutást.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×