A képviselők Horváth Csaba zuglói polgármester, az MSZP fővárosi frakcióvezetőjének javaslatára egyhangúlag – a Fidesz-KDNP képviselőinek távollétében – hozták meg a döntést, ami kimondja azt is: a közgyűlés szükségesnek tartja, hogy a Rákosrendező területén megvalósuló ingatlanfejlesztés klímasemleges legyen.

A testület a tervezett ingatlanfejlesztést azzal a feltétellel támogatja, hogy annak részeként

legalább tízezer, a magyar emberek számára megfizethető lakásnak is kell épülnie, valamint, hogy az ingatlanfejlesztés nem veszélyezteti a Duna-part, a budai várnegyed és az Andrássy út világörökségi státuszát.

A közgyűlés nem ért egyet azzal, hogy Rákosrendező területén 90 méternél magasabb épületek épüljenek.

A testület kinyilvánította: elengedhetetlennek tartja, hogy a kormányzat vagy a beruházó biztosítsa a forrásokat a 1-es metró felújításához és meghosszabbításához, a szerelvények cseréjéhez, valamint az új Szegedi úti felüljáró megépítéséhez, a Kacsóh Pongrác úti felüljáró teljes felújításához és a 4-es metró meghosszabbításához.

A közgyűlés szükségesnek tartja, hogy a kormányzat vagy a beruházó teljes körűen biztosítsa a forrásokat a Rákos-patak érintett részének teljeskörű revitalizációjához, legalább harminc hektár zöldterület kialakításához, ezen belül egy olyan nagy kiterjedésű, a Vasúttörténeti Parkhoz kapcsolódó új közpark létrehozásához, amely a Rákos-patak vizéből táplált vízfelszínnel is rendelkezik.

A közgyűlés felhatalmazta Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy a főváros álláspontjáról tájékoztassa a kormányzatot, és az érintett kerületi önkormányzatok bevonásával folytassa le a kormányzati egyeztetéseket.

Arra kérte a kormányt, ne írjon alá addig nemzetközi szerződést a fejlesztésről, amíg annak kérdéseiről a budapestiekkel és az érintett kerületekkel meg nem egyezik.

Az ülésen elfogadták a Fővárosi Drogstratégiát, ami nemcsak az illegális szerhasználattal összefüggő problémákra és azok kezelésének lehetséges formáira tér ki, hanem foglalkozik a legális szerekkel is, különösképpen az alkohollal. A stratégia fő célja a budapestiek egészségi állapotának és életminőségének javítása, a szociális és társadalmi szolidaritás és biztonságérzet növelése, valamint a legális és illegális szerfogyasztás mértékének és ártalmainak csökkentése.

Ezeket a célkitűzéseket célzott, rendszerszerű intézkedésekkel, közösségi beavatkozásokkal és együttműködésekkel kívánják megvalósítani.

A stratégia 5 évre, a 2024–2029-es időszakra szól, és a többi között azt javasolja a fővárosi önkormányzatnak, hogy a prevenció érdekében hozzon létre és tartson naprakészen egy drogügyi katasztert az itt szolgáltatást nyújtó szervezetekről és az elérhető szolgáltatásokról, programokról, és készítsen a prevenciós programok minőségi tervezését elősegítő módszertani segédanyagokat.

A képviselők egy másik javaslat elfogadásával – szintén egyhangúlag – módosították a fővárosi lakásrezsi-támogatásról szóló rendeletet; a jogosultságot meghatározó alsó küszöböt az infláció miatt 100 ezer forintról 125 ezerre emelték, a felső küszöböt pedig 200 ezerről 214 ezer forintra, vagyis

a 125 ezer forintot meghaladó, de havi 214 ezer forintnál alacsonyabb összegű ellátásban részesülő budapestiek igényelhetik a támogatást.

A közgyűlés jóváhagyta, hogy – részben a fővárosi önkormányzat anyagi támogatásával – emlékjelet állítsanak a IX. kerületben, a Boráros térnél az egykori Horthyliget elnevezésű internálótáborba került áldozatoknak a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete kezdeményezésére.

Döntöttek eddig névtelen közterületek elnevezéséről is. A II. kerületben utcát neveznek el Barabás Máriáról, aki hároméves korában, járványos gyermekbénulás következtében lebénult, majd felnőttként sokat tett a mozgáskorlátozott emberek társadalmi integrációjáért. Ugyancsak utca viseli a jövőben a nevét a II. kerületben Szidu Evdoxia görög származású, Magyarországon alkotó festőművésznek, akit a gyermekbénulás fiatalon szintén kerekesszékbe kényszerített.

A XX. kerületben egy eddig névtelen közterületet a lakók kérésére Névtelen térre neveztek át.

A közgyűlés döntött az UNICEF és a főváros Ukrajnából elmenekült gyermekes családokat támogató programjának folytatásáról is.

A testület helyi jelentőségű természeti területté nyilvánította a II. kerületi Szép-völgyi erdőt, valamint a Csalit utcai gyepet, amelynek fő természeti értékét egy fokozottan védett növényfaj, a szarvas bangó jelenti. Helyi jelentőségű védett terület lett továbbá a IV. kerületben a Farkas-erdő, amelyen nagy kiterjedésű vizes élőhely, homoki gyep és sztyepperét is található.