eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
end of life and palliative care
Nyitókép: sittithat tangwitthayaphum/Getty Images

Kereszty Éva: itthon is kérheti a beteg, hogy az orvos ne hosszabbítsa meg a szenvedéseit

Az orvos lelkiismereti okból megtagadhat bármilyen beavatkozásban való részvételt. Erre Magyarországon az egészségügyi törvény ad lehetőséget – mondta az InfoRádióban a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának újonnan megválasztott elnöke. Kereszty Éva hozzátette: a MOK-nak nincs egységes állásfoglalása az eutanáziáról, ugyanakkor aktívan részt vesz az arról folytatott társadalmi párbeszédben.

Az 1997-es egészségügyi törvény leszögezi, hogy az orvosnak az egyik legalapvetőbb joga az, hogy lelkiismereti okból bármilyen beavatkozásban való részvételt megtagadhat, ami ellenkezik az ő lelkiismereti meggyőződésével – mondta Kereszty Éva Karsai Dániel ügyvéd eutanáziakérelme kapcsán, amely már a parlamentben is napirendre került. (A gyógyíthatatlan betegségben, ALS-ben szenvedő férfi beadvánnyal kereste meg az Emberi Jogok Európai Bíróságát, mivel szeretne dönteni arról, miként is érjen véget saját élete.)

A Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának elnöke hozzátette, ez a szabály alapvetően a mesterséges terhességmegszakításra vonatkozott, de teljesen kiterjesztő értelemben használja a törvény. Ezért szerinte ha mód volna az aktív eutanáziára, az orvos megtagadhatná, ha nem akarna részt venni benne. "Nyilván ezt a saját intézményében, ahol dolgozik, előre be kell jelenteni, tehát ez nem eseti döntés, hanem elvi jelentőségű, és úgy kell megszervezni a kórház életét, hogy ez ne akadályozza betegellátást" – mondta Kereszty Éva.

Az elnök hangsúlyozta, az eutanázia esetében az orvosok véleménye is megoszlik, mert két érv közül kell választani: a szenvedést meghosszabbítsuk-e mindenáron, mert az élet szentsége ezt jelenti, azzal szemben a másik álláspont szerint a szenvedést nem kell meghosszabbítani, és tisztelni kell a másik embert annyira, hogy az ő döntését elfogadjuk. Kiemelte, hogy itt az a lényeg, hogy a beteg szeretne valamit, meggyőződéssel kéri, és ezt vagy megtagadjuk tőle, vagy tiszteletben tartjuk ezt.

Példaként hozta fel a holland szabályozást, ahol az a lényeg, hogy az eutanázia minden egyes elemet ellenőrzi az ügyészség, nagyon szigorú feltételrendszer vonatkozik a betegségre, a betegség lefolyására, a prognózisára, a beteg kérelmére, és

ha mindennek megfeleltek, akkor az ügyész nem emel vádat emberölésért.

"Tehát nem azt mondják, hogy szabad a kórházban embereket aktívan halálba segíteni, hanem azt mondják, hogy vannak olyan esetek, amikor ez nem számít bűncselekménynek. Egy egészen morálisan egy más megközelítés" – mondta Kereszty Éva, de hozzátette, Hollandiában ez a törvény egy húszéves vitának lett az eredménye.

A Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának elnöke úgy véli, Magyarországon ennek a vitának egy része már lezajlott, mert például az egészségügyi törvény lehetővé tette azt, hogy a betegek visszautasíthassanak akár életmentő életfenntartó kezeléseket is. A kérdéssel az Alkotmánybíróság is foglalkozott, és azt állapította meg, hogy túl nehéz ilyen nyilatkozatot tenni, noha ez még nem a passzív eutanázia.

A jelenlegi magyar szabályok szerint azt lehet kérni, hogy engedjenek utat az orvosok a betegség természetes lefolyásának. "Lehet a betegnek hagyni, hogy aktív, heroikus orvosi beavatkozásokkal ne próbáljuk meghosszabbítani az életét, ha minden aktuális orvosi tudásunk azt mondja, hogy nem tudjuk megmenteni az életét, és minden kezelés mellett körülbelül egy éven belül meg fog halni. Tehát a szenvedést nem nyújtjuk meg" – magyarázta Kereszty Éva. Szerinte ez a felfogás egybeesik azzal, amit II. János Pál pápa Evangélium Vitae enciklikája mond, hogy

nem szabad a beteg szenvedéseit megnyújtani egy túlbuzgó orvosi beavatkozással.

Az eutanáziáról tehát már hosszabb ideje gondolkoznak itthon is. A Magyar Orvosi Kamarának nincsen a kérdésben állásfoglalása, éppen azért, mert az összes orvost képviseli, de nem olyan régen Karsai Dániel ügyéhez kapcsolódóan a kamara Agóra néven szervezett már konferenciát az eutanáziáról is.

"Elindult ennek a felszínre hozása, de nyilván nem lehet azzal kiállni kilenc és fél millió magyar elé, hogy most megölhet-e benneteket az orvos, vagy nem, mert nem ez a kérdés. Nem lehet nagyon direktben bevinni a társadalom elé, ameddig ez nincs kibeszélve az ezzel elméleti szinten is foglalkozók között" – vélekedett az etikai bizottság elnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.

Vérben, vasban küzdöttek a magyar szabadságért – katonaelődeinkről is emlékezzünk meg halottak napján!

Elhunyt őseink, rokonaink, ismerőseink mellett hősi halottainkról is emlékezzünk meg a hét végén – kéri a Honvédelmi Minisztérium. A tárca katonai identitásért felelős miniszteri biztosa az InfoRádióban elmondta: ez a gesztus erősíti a nemzeti összetartozást. Töll László hozzátette: az elmúlt évszázadokban a hazájuk szabadságáért harcoló magyar katonák bajtársai voltak a felmenőinknek, ezért megérdemlik, hogy lerójuk a tiszteletünket előttük a temetőkben vagy az emlékhelyeken. Beszélt a hadisírok gondozásáról és a kutatómunkáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített Moszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített Moszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Az orosz csapatok jelentős területi nyereségeket értek el az elmúlt időszakban Ukrajnában, ami aggodalomra ad okot az ukrán vezetés körében. A Bloomberg elemzése szerint Oroszország az elmúlt héten több területet foglalt el, mint 2024 bármely korábbi időszakában, miközben az ukrán erők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a frontvonalakon - számolt be róla a Kijiv Independent. Az orosz légierőhöz szorosan kapcsolódó, nyugalmazott pilóta által szerkesztett „Fighterbomber” Telegram-csatorna jelentette, hogy Moszkva ismételten elveszített egy Szu-34-es vadászbombázót. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború lefrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×