Infostart.hu
eur:
363.01
usd:
323.67
bux:
145895.11
2026. november 10. kedd Réka
Postás a nemzeti konzultációs ívet tartalmazó levelet dobja be a postaládába egy V. kerületi házban 2021. július 2-án. Ezen a napon Budapesten már meg is kezdték a küldemények kézbesítését; a mintegy 8 millió levelet július végéig viszik ki a háztartásokba.
Nyitókép: /Mónus Márton

"Megmérte" a Nézőpont a nemzeti konzultáció egy-két kérdését

A magyarok nagy többsége egyetért a nemzeti konzultációban megfogalmazott állásponttal: kétharmaduk ellenzi Ukrajna anyagi támogatását, amíg Magyarország nem kapja meg a neki járó uniós forrásokat, háromnegyedük pedig elutasítja az ukránok felfegyverzésének további 20 milliárd euróval való finanszírozását is - olvasható a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásában, amelynek részleteit pénteken közölték.

A november 20. és 22. között ezer ember telefonos megkérdezésével készített kutatásban felidézték, a kormány tizenharmadik alkalommal indított nemzeti konzultációt 2010 óta azért, hogy a magyarok véleményével "vértezze fel" magát az Európai Bizottsággal folytatott legfőbb vitás kérdésekben; a konzultáció tizenegy kérdése közül kettő Ukrajna pénzügyi segélyezésére vonatkozik.

Hozzátették: az Unió brüsszeli vezetése további 50 milliárd euróval akarja támogatni Ukrajnát, amelyet a magyar kormány mindaddig nem támogat, amíg Magyarország nem kapja meg a neki járó uniós pénzeket.

Ezen felül az Európai Unió további 20 milliárd eurót fordítana Ukrajna felfegyverzésére, mely tervvel szemben a magyar kormány inkább a tűzszünetet előmozdító kezdeményezéseket támogatná - írták.

Fontos kérdésnek nevezték, hogy mit gondolnak a magyarok ezekben a kérdésekben, ezért a Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi: a magyarok egyetértenek-e az uniós javaslatokkal.

A felmérés szerint míg az Európai Unió brüsszeli vezetése tagállami többletbefizetésből szeretné további 50 milliárd euróval támogatni Ukrajnát, addig a magyarok több mint kétharmada (69 százalék) nem ért egyet a további anyagi támogatással, amíg Magyarország nem jut hozzá az európai uniós forrásokhoz, és csak ötödük (22 százalék) tartaná ezt elfogadhatónak.

Azt írták, nem meglepő a kormánypárti szavazók egysége: 94 százalék nem ért egyet az uniós szándékkal, ugyanakkor a baloldali szavazók ebben a kérdésben is megosztottak, tízből négyen (38 százalék) a kormány álláspontjával értenek egyet, és csak kevéssel vannak többen (45 százalék), akik támogatnák Ukrajna további finanszírozását a magyar pénzekről való lemondás árán is.

A Mi Hazánk szavazói kevésbé megosztottak a kérdésben, többségük (81 százalék) ellenzi a brüsszeli javaslatot, szemben 15 százalékukkal, akik egyetértenek vele - fűzték hozzá.

Hozzátették, hogy minden kiemelt társadalmi csoportban többen vannak azok, akik ellenzik Ukrajna finanszírozását, ideértve a fővárosiakat (46 százalék) és a felsőfokú végzettségűeket (52 százalék) is.

A Nézőpont Intézet kutatásában az áll, a magyarok háromnegyede (74 százalék) nem ért egyet azzal, hogy az Európai Unió tagállamai további 20 milliárd eurót adjanak Ukrajna felfegyverzésére, s alig egyötödük (19 százalék) ért csak egyet ezzel a javaslattal.

"A kormány békepárti álláspontjával azonban nemcsak a kormánypárti szavazók (95 százalék), de a baloldaliak relatív többsége (48 százalék) is egyetért, szemben a brüsszeli javaslattal egyetértő baloldaliak kisebbségével (41 százalék)" - írták.

Hozzátették, a Mi Hazánk szavazói körében ugyancsak népszerűtlen javaslatról van szó, 89 százalékuk ellenzi, és mindössze 7 százalékuk ért egyet a fegyvervásárlással.

Még az uniós állásponttal általában nagyobb arányban egyetértő felsőfokú végzettségűek (58 százalék) és fővárosiak (54 százalék) körében is többségben vannak a felfegyverzés finanszírozását ellenzők, és ebben a kérdésben sincs olyan kiemelt társadalmi csoport, amely egyetértene a háborús erőfeszítések újabb pénzbeli támogatásával - olvasható a felmérésben.

Címlapról ajánljuk
Egyetlen dolog jöhet az ukrajnai háborús patthelyzetben – Resperger István az Arénában

Egyetlen dolog jöhet az ukrajnai háborús patthelyzetben – Resperger István az Arénában

Háromoldalú tárgyalások kezdődnek Oroszország, Ukrajna és Amerika részvételével Abu-Dzabiban. A fronton közben ott van egymással szemben a két, harcoló ország. Hogy meddig bírhatják a több mint négy éve húzódó fegyveres konfliktust, arról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója.

Abu-dzabi béketárgyalások: a szakértő nem lát esélyt az áttörésre, de kisebb eredmények lehetnek

Kisebb megállapodásokra van esély az abu-dzabi béketárgyalásokon, átfogó rendezésre azonban nem számít Demkó Attila. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet programvezetője az orosz és az ukrán álláspontokról, az európai részvételről és a biztonsági garanciákról is beszélt az InfoRádióban.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×