eur:
408.03
usd:
375.17
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Postás a nemzeti konzultációs ívet tartalmazó levelet dobja be a postaládába egy V. kerületi házban 2021. július 2-án. Ezen a napon Budapesten már meg is kezdték a küldemények kézbesítését; a mintegy 8 millió levelet július végéig viszik ki a háztartásokba.
Nyitókép: /Mónus Márton

"Megmérte" a Nézőpont a nemzeti konzultáció egy-két kérdését

A magyarok nagy többsége egyetért a nemzeti konzultációban megfogalmazott állásponttal: kétharmaduk ellenzi Ukrajna anyagi támogatását, amíg Magyarország nem kapja meg a neki járó uniós forrásokat, háromnegyedük pedig elutasítja az ukránok felfegyverzésének további 20 milliárd euróval való finanszírozását is - olvasható a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásában, amelynek részleteit pénteken közölték.

A november 20. és 22. között ezer ember telefonos megkérdezésével készített kutatásban felidézték, a kormány tizenharmadik alkalommal indított nemzeti konzultációt 2010 óta azért, hogy a magyarok véleményével "vértezze fel" magát az Európai Bizottsággal folytatott legfőbb vitás kérdésekben; a konzultáció tizenegy kérdése közül kettő Ukrajna pénzügyi segélyezésére vonatkozik.

Hozzátették: az Unió brüsszeli vezetése további 50 milliárd euróval akarja támogatni Ukrajnát, amelyet a magyar kormány mindaddig nem támogat, amíg Magyarország nem kapja meg a neki járó uniós pénzeket.

Ezen felül az Európai Unió további 20 milliárd eurót fordítana Ukrajna felfegyverzésére, mely tervvel szemben a magyar kormány inkább a tűzszünetet előmozdító kezdeményezéseket támogatná - írták.

Fontos kérdésnek nevezték, hogy mit gondolnak a magyarok ezekben a kérdésekben, ezért a Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi: a magyarok egyetértenek-e az uniós javaslatokkal.

A felmérés szerint míg az Európai Unió brüsszeli vezetése tagállami többletbefizetésből szeretné további 50 milliárd euróval támogatni Ukrajnát, addig a magyarok több mint kétharmada (69 százalék) nem ért egyet a további anyagi támogatással, amíg Magyarország nem jut hozzá az európai uniós forrásokhoz, és csak ötödük (22 százalék) tartaná ezt elfogadhatónak.

Azt írták, nem meglepő a kormánypárti szavazók egysége: 94 százalék nem ért egyet az uniós szándékkal, ugyanakkor a baloldali szavazók ebben a kérdésben is megosztottak, tízből négyen (38 százalék) a kormány álláspontjával értenek egyet, és csak kevéssel vannak többen (45 százalék), akik támogatnák Ukrajna további finanszírozását a magyar pénzekről való lemondás árán is.

A Mi Hazánk szavazói kevésbé megosztottak a kérdésben, többségük (81 százalék) ellenzi a brüsszeli javaslatot, szemben 15 százalékukkal, akik egyetértenek vele - fűzték hozzá.

Hozzátették, hogy minden kiemelt társadalmi csoportban többen vannak azok, akik ellenzik Ukrajna finanszírozását, ideértve a fővárosiakat (46 százalék) és a felsőfokú végzettségűeket (52 százalék) is.

A Nézőpont Intézet kutatásában az áll, a magyarok háromnegyede (74 százalék) nem ért egyet azzal, hogy az Európai Unió tagállamai további 20 milliárd eurót adjanak Ukrajna felfegyverzésére, s alig egyötödük (19 százalék) ért csak egyet ezzel a javaslattal.

"A kormány békepárti álláspontjával azonban nemcsak a kormánypárti szavazók (95 százalék), de a baloldaliak relatív többsége (48 százalék) is egyetért, szemben a brüsszeli javaslattal egyetértő baloldaliak kisebbségével (41 százalék)" - írták.

Hozzátették, a Mi Hazánk szavazói körében ugyancsak népszerűtlen javaslatról van szó, 89 százalékuk ellenzi, és mindössze 7 százalékuk ért egyet a fegyvervásárlással.

Még az uniós állásponttal általában nagyobb arányban egyetértő felsőfokú végzettségűek (58 százalék) és fővárosiak (54 százalék) körében is többségben vannak a felfegyverzés finanszírozását ellenzők, és ebben a kérdésben sincs olyan kiemelt társadalmi csoport, amely egyetértene a háborús erőfeszítések újabb pénzbeli támogatásával - olvasható a felmérésben.

Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×