eur:
411.23
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Novák Katalin köztársasági elnök és Klaus Iohannis román államfő sajtótájékoztatót tart tárgyalásuk után a Sándor-palotában 2023. október 11-én.
Nyitókép: Bruzák Noémi

Világháborús veszélyről beszélt a magyar köztársasági elnök

Bölcsességre és józanságra intett az izraeli-palesztin konfliktus és az orosz-ukrán háború kapcsán a magyar köztársasági elnök. Novák Katalin a román elnökkel tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az emberiséget a harmadik világháború réme fenyegeti. A román elnök szerint az Izrael elleni támadás Oroszországot támogatja az orosz-ukrán konfliktusban.

Az ukrajnai és az izraeli háborús helyzet, valamint Románia schengeni térséghez csatlakozásának kérdése is szerepelt Novák Katalin köztársasági elnök és Klaus Iohannis román államfő megbeszélésének témái között szerdán a Sándor-palotában, Budapesten.

Az izraeli háborúval kapcsolatban Novák Katalin kifejtette: ebben a tragikus helyzetben Magyarország együttérzéséről és támogatásáról biztosította Izrael államot. Novák Katalin hozzátette: részt vesz a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség által szervezett istentiszteleten.

Kérdésre válaszolva közölte: Magyarország elítéli a terrorista támadást Izrael állam ellen és igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy ne eszkalálódjon a konfliktus.

Hozzátette: korábban nem látott intenzitású háborús konfliktusok robbannak ki a világ különböző pontjain.

Számos ország vezetői azon dolgoznak, hogy mindez ne vezessen harmadik világháborúhoz.

Bölcs és józan döntéseket kell hozni - hangsúlyozta a köztársasági elnök.

Klaus Iohannis közölte: első pillanattól elítéli az Izrael elleni nagyszabású terrortámadást. "Izraelnek teljes joga van megvédeni magát" - hangsúlyozta, majd úgy folytatta: Románia Izrael mellett áll és kész segíteni, ha ezt kérik. Véleménye szerint a háború nemcsak a Közel-Keleten, hanem globálisan is "nagyon sok kapcsolatot meg fog változtatni" . A politikus megjegyezte továbbá, hogy az Izrael elleni támadás "egyértelműen Oroszországot támogatja" az orosz-ukrán konfliktusban.

Ukrajna támogatása

Novák Katalin elmondta, a két ország álláspontja egyértelmű az ukrajnai háborúval kapcsolatban is: elítélik Oroszország agresszióját Ukrajna ellen, igyekeznek Ukrajnát segíteni a védekezésben, Magyarország pedig minden humanitárius segítséget megad az Ukrajnából menekülőknek.

Hozzátette: Ukrajna területén mindkét országnak jelentős számú nemzeti kisebbsége él. Ezért számítanak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök együttműködésére a kisebbségekkel szembeni jogsértéseket, jogsérelmeket orvoslásában, és abban, hogy mindent megtegyenek a kisebbségi jogok érvényesüléséért.

Az orosz agresszióval összefüggésben a román államfő rögzítette: Románia "mindaddig folytatja Ukrajna támogatását, amíg arra szükség van", ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott előző napi bukaresti találkozójukon is megerősítették. "Ukrajna szabadságért, szuverenitásért, függetlenségért, nemzeti területekért harcol" - hangsúlyozta, megjegyezve: Románia humanitárius és katonai segítséget is nyújt Ukrajnának. Hozzátette: az ukrán gabona zavartalan szállításáért, így a globális élelmiszerválság elkerüléséért Románia erőfeszítéseket tesz a tranzitkapacitások növeléséért is.

Nemzeti kisebbségek

Kétoldalú találkozójukon a nemzeti kisebbségek, így az erdélyi magyarság helyzetéről is tárgyalt Klaus Johannis és Novák Katalin. Novák Katalin elmondta: a román elnökkel egyetértenek abban is, hogy a magyar kisebbség támogatása hozzájárul Románia fejlődéséhez. Ezért kölcsönös érdek a feszültségeket csökkentése annak szítása helyett. A román államfő pedig kiemelte: egyetértettek abban, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozók hozzájárulnak a hidak építéséhez az anyaország és az állampolgárság szerinti ország között.

A magyar köztársasági elnök történelmi jelentőségűnek nevezte a találkozót, miután román államfő legutóbb tizennégy éve tett hivatalos látogatást Magyarországon. Kiemelte: az a cél, hogy az egymás számára fontos szomszédos országokhoz méltó pragmatikus kapcsolatot alakítsanak ki Magyarország és Románia között.

Románia és Magyarország között nyitott, átlátható, pragmatikus együttműködésre van szükség, amely a kölcsönös bizalmon alapul - mondta Klaus Iohannis román államfő. Klaus Iohannis úgy fogalmazott: az egyoldalú és ellentmondásos lépéseket mindkét részről el kell kerülni. Az együttműködésre kell koncentrálni, nem pedig arra, ami elválasztja a magyarokat és a románokat.

Gazdasági kapcsolatok és Románia schengeni csatlakozása

Románia helye a schengeni térségen belül van - nyomatékosította. Igazságtalan, hogy még nem csatlakozhatott, ezért Magyarország továbbra is határozott támogatásáról biztosítja Romániát - hangsúlyozta Novák Katalin. Klaus Iohannis pedig arról beszélt, hogy Románia schengeni csatlakozása szavai szerint "egyértelmű nyeremény" lenne az uniónak, mivel biztonságosabbá és erősebbé tenné. Magyarország "korrekt és határozott partner" ebben a kérdésben - mondta -, hiszen a kezdetektől támogatja Románia schengeni tagságát.

Magyarország európai uniós elnökségével kapcsolatban a magyar köztársasági elnök elmondta: szeretnének a nyugat-balkáni országok csatlakozásában eredményeket elérni. Az uniós elnökség idején kiemelt téma lesz még a demográfiai válság kérdésének kezelése.

A gazdasági kapcsolatokat Novák Katalin virágzónak nevezte a két ország között. A Magyarországra irányuló romániai behozatal másfélszeresére, a határátlépőhelyek száma tizennégyre emelkedett - mutatott rá. Hozzátette ugyanakkor: a gazdasági kapcsolatokban még sok lehetőség van.

Az energetikáról szólva kiemelte: Magyarország dolgozik azon, hogy diverzifikálja a hozzáférését az energiaforrásokhoz. Ebben kiemelten számít Romániára. Elmondta: abban is egyetértenek a román elnökkel, hogy ezen a területen is erősíteni kell az együttműködést.

A román-magyar energetikai együttműködésekre vonatkozó kérdésre Klaus Iohannis kifejtette: fontos az elmozdulás a zöld gazdaság felé, de addig is, amíg megvalósul a teljes áttérés a megújuló energiaforrásokra, a gazdaságnak "túlélnie, fejlődnie, növekednie kell". Mindnyájunknak szüksége van forrásokra az átmeneti időszakban is, például földgázra és nukleáris energiára - mondta. Beszélt arról is, hogy Románia nemrégiben jelentős földgázforrásokat talált fekete-tengeri partja mentén. "Reméljük, ezt az erőforrást ki lehet használni a közeljövőben, és Románia Magyarországnak is releváns beszállítója lehet, hiszen egész Európa el akar szakadni az orosz forrásoktól" - magyarázta Klaus Iohannis, aki a találkozón kifejezte részvétét Sólyom László egykori magyar államfő halála miatt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×