A rendszerváltoztatás óta soha ennyi balliberális párt nem versengett még az ellenzéki választópolgárok bizalmáért: jelenleg tizenkét olyan szervezet készül a 2024-es választásokra, amiknek legalább önkormányzati szinten van esélyük eredményt felmutatni.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a balliberális ellenzéki oldal politikáját összesen tizennyolc vezető határozza meg, ami hitelességi problémákat okoz – mondta Nagy Ervin. Megítélése alapján

ez a fajta fragmentálódás és elaprózódás a kormányzóképességnek a hiányát mutatja, és ez az oka annak, hogy nem tudnak erősödni.

Noha több kutatás is azt mutatja, hogy az ellenzéki választópolgároknak igénye lenne arra, hogy történjen egy összerendeződés, megújulás.

Utóbbi azonban elmaradt, hiszen ugyanazok a politikai szereplők láthatók, akik 2022-be elvesztették a választásokat, sőt, úgy tűnik, hogy tovább osztódtak, és hétről hétre új szervezetek jönnek létre, vagy jelentik be azt, hogy a 2024-es választásokon meg akarják magukat mérettetni – tette hozzá a XXI. Század Intézet elemzője.

Nagy Ervin szerint a Demokratikus Koalíció egy éve működő árnyékkormánya és a párt terjeszkedése az egyetlen említésre méltó ellenzéki tevékenység, de a trendet a DK sem tudta megfordítani. „Az átigazolásokkal, az árnyékkormány létrehozásával és a szisztematikus építkezéssel, továbbá azzal, hogy egyedül a Demokratikus Koalíció mutat szervezeti stabilitást – hiszen az identitása és a vezetése is folyamatos –, és szolgál „gravitációs pontként” – fogalmazott.

Habár az év elején még úgy tűnt, hogy a Momentum harcolni fog a dominanciáért Gyurcsány Ferencékkel, végül ez nem így történt,

és úgymond lépéshátrányba kerültek, a többi kis párt pedig jelenleg a túlélésért küzd – mondta a szakértő.

Az ellenzékét 2024-es feladata megoldhatatlannak tűnik, mert az európai parlamenti választás kampányában úgy kell országos szinten egymással is versenyezniük, hogy közben az önkormányzati választásokon valamilyen helyi együttműködésre szükségük lesz – mutatott rá a XXI. Század Intézet elemzője.