eur:
411.2
usd:
392.75
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Magyar Nemzeti Bank főépületének személybejárata és cégtáblája a főváros V. kerületében, a Szabadság tér 9-ben. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Elemző: akár három-öt éven belül eltűnhet az MNB gigantikus vesztesége

Általános tendencia a jegybankok vesztesége, a magyar megoldással pedig nem emelkedik az államadósság – vélekedik Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője.

Elfogadta a magyar jegybanktörvény módosítására tett kormányzati javaslatot az Európai Központi Bank. Eszerint a jegybank veszteségét nem az adóbevételekből kell pótolni, hanem a jegybank középtávon várható nyereségéből.

Az EKB döntését, hasznos, jó döntésként értékelte az InfoRádióban Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője, aki szerint a magyar jegybank mostani vesztesége egyáltalán nem magyar sajátosság, hanem globális okokra visszavezethető jelenség.

Az utóbbi időben nagy médiafigyelmet kapott az a tény, hogy a Magyar Nemzeti Bank, de más hasonló jegybankok is, mint az Európai Központi Bank vagy az amerikai Fed, veszteséget termeltek. Ez abból adódott, hogy a portfóliójukban leginkább és legtöbbször hosszú futamidejű államkötvények vannak, a kötelezettségei között pedig rövidtávú kamatfizetéseket találunk. Az utóbbi időben megváltozott a kamatkörnyezet, jelentősen emelkedtek a kamatok, és a jegybankoknak rövid távon nagyobb kamatfizetési kötelezettségük van azokon a számlákon, amelyeket a kereskedelmi bankok tartanak a jegybank irányába.

Ilyen környezetben annyira nem volt meglepő, hogy a nemzetközi tendenciákhoz simulva a Magyar Nemzeti Banknál is jelentkezett ez veszteség

– mondta el a vezető elemző.

Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem egy kereskedelmi bank és nem szabad komoly következtetéseket levonni abból, ha például "vesztesége" van, hiszen veszteség mellett is jól tud figyelni a feladatára, az inflációra, illetve az árstabilitására.

Pásztor Szabolcs arról is beszélt, hogy a 2500 milliárdos jegybanki hiány, amelyet három-öt éven belül kezelni kell, az EKB által elfogadott jegybanktörvény-módosítás következtében már az MNB menet közben jelentkező nyereségéből kell majd finanszíroznia.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg a magyar közbeszédben felnagyítódik az amikor hiány jelentkezik, arról viszont kevesebbet szólunk, amikor többlet van. A korábbi jegybanki nyereség az pont az inverze volt annak, mint ami most megfigyelhető.

A kamatfizetésből többlet adódott, illetve az árfolyamváltozásból jelentkezett nyereség.

Most pedig az elemzők, illetve a jegybankok is arra számítanak, hogy az elkövetkező időszakban megváltozik a kamatkörnyezet, újra csökkennek a kamatok, aminek következtében a jegybankok ismételten nyereségessé válnak. Így három-öt éven belül akár teljesen eltűnhet a most keletkező veszteség.

A pénzügyi szakértő azt is elmondta, hogy a magyar jegybanktörvény módosításának van egy olyan pozitívuma is, hogy a változtatásnak köszönhetően a jegybanknál jelentkező hiány nem növeli a magyar államadósságot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×