Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
A Magyar Nemzeti Bank főépületének személybejárata és cégtáblája a főváros V. kerületében, a Szabadság tér 9-ben. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Elemző: akár három-öt éven belül eltűnhet az MNB gigantikus vesztesége

Általános tendencia a jegybankok vesztesége, a magyar megoldással pedig nem emelkedik az államadósság – vélekedik Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője.

Elfogadta a magyar jegybanktörvény módosítására tett kormányzati javaslatot az Európai Központi Bank. Eszerint a jegybank veszteségét nem az adóbevételekből kell pótolni, hanem a jegybank középtávon várható nyereségéből.

Az EKB döntését, hasznos, jó döntésként értékelte az InfoRádióban Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője, aki szerint a magyar jegybank mostani vesztesége egyáltalán nem magyar sajátosság, hanem globális okokra visszavezethető jelenség.

Az utóbbi időben nagy médiafigyelmet kapott az a tény, hogy a Magyar Nemzeti Bank, de más hasonló jegybankok is, mint az Európai Központi Bank vagy az amerikai Fed, veszteséget termeltek. Ez abból adódott, hogy a portfóliójukban leginkább és legtöbbször hosszú futamidejű államkötvények vannak, a kötelezettségei között pedig rövidtávú kamatfizetéseket találunk. Az utóbbi időben megváltozott a kamatkörnyezet, jelentősen emelkedtek a kamatok, és a jegybankoknak rövid távon nagyobb kamatfizetési kötelezettségük van azokon a számlákon, amelyeket a kereskedelmi bankok tartanak a jegybank irányába.

Ilyen környezetben annyira nem volt meglepő, hogy a nemzetközi tendenciákhoz simulva a Magyar Nemzeti Banknál is jelentkezett ez veszteség

– mondta el a vezető elemző.

Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem egy kereskedelmi bank és nem szabad komoly következtetéseket levonni abból, ha például "vesztesége" van, hiszen veszteség mellett is jól tud figyelni a feladatára, az inflációra, illetve az árstabilitására.

Pásztor Szabolcs arról is beszélt, hogy a 2500 milliárdos jegybanki hiány, amelyet három-öt éven belül kezelni kell, az EKB által elfogadott jegybanktörvény-módosítás következtében már az MNB menet közben jelentkező nyereségéből kell majd finanszíroznia.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg a magyar közbeszédben felnagyítódik az amikor hiány jelentkezik, arról viszont kevesebbet szólunk, amikor többlet van. A korábbi jegybanki nyereség az pont az inverze volt annak, mint ami most megfigyelhető.

A kamatfizetésből többlet adódott, illetve az árfolyamváltozásból jelentkezett nyereség.

Most pedig az elemzők, illetve a jegybankok is arra számítanak, hogy az elkövetkező időszakban megváltozik a kamatkörnyezet, újra csökkennek a kamatok, aminek következtében a jegybankok ismételten nyereségessé válnak. Így három-öt éven belül akár teljesen eltűnhet a most keletkező veszteség.

A pénzügyi szakértő azt is elmondta, hogy a magyar jegybanktörvény módosításának van egy olyan pozitívuma is, hogy a változtatásnak köszönhetően a jegybanknál jelentkező hiány nem növeli a magyar államadósságot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×