Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Lekvárfőzéshez használt besztercei szilvát mos Szabó Lászlóné tarpai házuk udvarán 2013. szeptember 25-én. A szellemi kulturális örökség nemzeti listájára öt újabb elem került fel idén, köztük a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szilvalekvár főzés.
Nyitókép: MTI Fotó: Balázs Attila

Mi lesz így idén a szilvával?

A Magyarországon termett szilva mintegy 60 százalékát az ipar dolgozza fel, a befőttek, lekvárok mellett a népszerű pálinka egyik alapanyaga is.

Közepesnél gyengébb lesz az idei szilvatermés. A gazdálkodók mintegy 40-50 ezer tonnát takaríthatnak be a gyümölcsből – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeb) közös piaci körképéből.

A gyenge termés oka, hogy a hűvös tavaszi idő néhány fajta esetében kedvezőtlenül befolyásolta a termékenyülést, a virágzáskori csapadékos időjárás pedig a moníliafertőzés elleni védekezést nehezítette.

A termőterület nagysága az elmúlt években enyhén csökkent, a termelés ugyanakkor egyre inkább az intenzív, kézi szedésre alkalmas ültetvények irányába tolódik el. Az idei területalapú támogatási adatok szerint

mintegy 5848 hektáron termesztenek Magyarországon szilvát a gazdálkodók.

A termesztőkörzetek országos szinten a következőképp alakulnak:

  • a legnagyobb Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében van, itt 1636 hektáron folyik a szilvatermesztés.
  • A második helyen Bács-Kiskun vármegye áll 1197 hektárral.
  • Pest vármegyében pedig mintegy 956 hektáron foglalkoznak ezzel a gyümölccsel a gazdálkodók.

A sokféle hazai fajtának köszönhetően a szilva július közepétől októberig érik. A szilvacsúcs augusztus végétől indul, amikor megkezdődik a gyümölcs ipari feldolgozása is.

A NAK és a FruitVeb kiemelte azt is, hogy a szilva természetes A-, B-, C-, E- és K-vitamin forrás, magas az antioxidáns- és az ásványianyag-tartalma.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×