Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: pixabay

Figyelem, jelentősen átalakul az ügyintézés a családtámogatásoknál

Egyszerűbb ügyintézés, gyorsabb támogatáshoz jutás és csökkentett adminisztrációs teher várható.

Június elején fogadta el a parlament a családok ügyintézésének egyszerűsítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényt, melynek részei fokozatosan lépnek hatályba: egyes rendelkezéseit júliustól 1-jétől, míg a többit szeptember 1-jétől, 2024. január 1-jétől, 2024. július 1-jétől, illetve bizonyos szakaszait csupán 2025. január 1-jétől kell alkalmazni – írja az ado.hu.

A törvény megalkotásának a célja az, hogy az adminisztratív terheket csökkentsék, ezért ennek érdekében a rendszer egyszerűsítésére törekszenek, melynek végső célja, hogy a családok könnyebben és gyorsabban jussanak hozzá a támogatásokhoz.

Az eddigi kérelemre induló eljárás helyett a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) megállapítása hivatalból induló eljárás keretében fog történni azon szülő esetében, aki gyermeke után GYED-re volt jogosult és a gyermekgondozási díjra való jogosultság a gyermek 2., ikergyermekek esetén a 3. életévének betöltésével szűnt meg.

A Ptk. szülői felügyelettel kapcsolatos változásai miatt módosul a családi pótlék 50-50 százalékos megosztásáról szóló szabályozás, azért, hogy a különélő szülők egyike is benyújthassa a megosztás iránti kérelmet. Így a vér szerinti apa is jogosulttá válhat az anyasági támogatásra, ha az anya elhunyt az igénylés előtt, és az apa gondoskodik a gyermekről.

A Magyar Államkincstárnál bevezetett fejlesztés lehetővé teszi, hogy ügyfélkapus tárhelyre küldjék az eljárás során keletkező hivatalos iratokat akkor is, ha az eredeti kérelem papíralapú volt, de csak akkor, ha az ügyfél rendelkezik ilyen elérhetőséggel, és nem zárta ki a kapcsolattartás ezen formáját.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítása kimondja, hogy a tankötelezettség alatt (vagyis annak a tanévnek a végéig, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti) a tanulói jogviszony igazolása nem kérhető a tanulótól, kivéve törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott eseteket. A tankötelezettség lejártát követően a tanuló diákigazolvánnyal igazolhatja jogviszonyát, ha az szükséges. Bírósági vagy közigazgatási eljárásban az érintett szervek az Oktatási Hivatalhoz fordulhatnak a tanulói jogviszony igazolásáért.

A nemzeti felsőoktatási törvény is rögzíti, hogy a hallgatói jogviszony – meghatározott kivételekkel – érvényes diákigazolvánnyal igazolható.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×