Közleményükben azt írják, hogy a mintegy 70 ezer vadászt képviselő Országos Magyar Vadászkamara fontosnak tartja leszögezni: a fokozottan védett fajokkal (így a barna medvével is), annak egyedeivel a vadgazdálkodási ágazatnak nincs teendője.

Ezután idézik a természet védelméről szóló 1996. évi törvényt, amelynek lényege, hogy "tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése..."

A közleményben kiemelik, hogy a nagyragadozók jelenlétéből fakadó, esetlegesen kialakuló konfliktusos helyzetek, problémák megoldása a hivatalos állami természetvédelem illetékességébe tartozik, amely természetesen tud az állatok jelenlétéről a szóban forgó területen.

Magyarázatul a helyzetre hozzáteszik: "érdemes tudni, hogy a medvék nem keresik az ember társaságát, és hazánkban emberemlékezet óta nem tudunk medvetámadásról".

Ami a konkrét esetet illeti:

a Ravasz Róka területén megjelent nagyragadozókat a vadásztársaság illetékesei – természetesen az egyedek zavarása nélkül – folyamatosan figyelik,

igyekeznek követni mozgásukat vadkamerák segítségével vagy a nyomok alapján. Amennyiben viselkedésük indokolja, természetesen jelezni fogják az érintetteknek.

Június 2-án írtunk arról, hogy Tuza Gábor, Sirok polgármestere felhívást tett közzé közösségi oldalán, melyben azt írta, Almalápa és a Szabás környékén, a 24-es út Eger felőli bevezető részén medvét, medvenyomot észleltek. Hangsúlyozta, ez egy információ, figyelemfelhívás, nem pánikkeltés.