Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
A Fővárosi Állat- és Növénykert barnamedvéje (Ursus arctos) a hagyományos medveárnyék-észlelés napján, 2022. február 2-án. Hugi, a barnamedve végül meglátta az árnyékát, ez a néphagyomány szerint azt jelenti, hogy a tél még sokáig fog tartani.
Nyitókép: Balogh Zoltán

Napi szinten kergetik a medvéket a csendőrök

Túlszaporodott medveállományra Románia keleti részében, a székelyföldi megyék, települések vezetői után moldvai elöljárók is szóvá teszik a problémát.

A településekre bejáró védett állatok okozta gondokra legutóbb Ráduly István, Kovászna megye prefektusa irányította rá a figyelmet, aki szerint a székelyföldi megyében naponta be kell avatkozni a csendőröknek, hogy elkergessék a nagyvadakat - számolt be szerdán az Observatorul de Covasna megyei lap. A román kormány területi képviselője szerint legutóbb kedden Nagyajtán, az unitárius templom közelében láttak egy anyamedvét két bocsával.

A prefektus azon meggyőződésének adott hangot, hogy több medvének a kilövését kellene engedélyezni. "Nem vagyunk és nem leszünk Európa állatkertje, ezt mindenkinek meg kell érteni" - idézte a lap Ráduly Istvánt.

Tavaly 610 esetben okoztak kárt a medvék a megyében, 435 esetben háziállatokat támadtak meg, 175 esetben a termést tették tönkre.

Ráduly István úgy nyilatkozott, hogy a Kovászna megyében található 180 ezer hektárnyi erdő 600 medvének lenne elegendő optimális élőhelyként, miközben a hatóságok több mint 1600 nagyvadról tudnak.

Emlékeztetett: májusban az Európai Parlament petíciós bizottságának egy küldöttsége látogatott a megyébe, hogy a medve-ember együttélésének nehézségeiről tájékozódjon, és reményét fejezte ki, hogy a látogatásnak lesz eredménye.

A medvék túl nagy számára figyelmeztetett egy nappal korábban Nicusor Halici, a szomszédos Vrancea megye prefektusa is, miután a nagyvadak a moldvai megyében is egyre több lakott településre járnak be. Rámutatott:

a vadásztársaságok becslése szerint a kelet-romániai megyében több mint 500 nagyvad van, ami ötszöröse az optimális egyedszámnak.

A prefektus több találkozót is tartott a térség polgármestereivel, miután az elmúlt hétvégén a medvék több alkalommal is háztartásokba törtek be és okoztak kárt Soveja községben. "Ezt meg kell állítani, mert nagyon nagy a veszély" - idézte az Agerpres állami hírügynökség a prefektust, aki meg szeretné előzni a bajt. Ezért felkérte a polgármestereket, szerződjenek le a vadásztársaságokkal, hogy legyen kinek beavatkoznia medvetámadás esetén.

Hargita megyében is több településről jelezték medvék jelenlétét a napokban, pénteken Csíksomlyó térségéből telepítettek át egy nagyvadat, nehogy a zarándokokra támadjon.

Romániában az állomány legutóbbi felmérése szerint 7500-8000 között lehet a vadon élő barnamedvék száma, ezért a hatóságok idén 426 védett állat kilövésére adnának engedélyt, ami háromszorosa a tavalyi kvótának.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×