Infostart.hu
eur:
388.59
usd:
331.73
bux:
109522.68
2025. december 18. csütörtök Auguszta
A kinyomtatott leveleket egy ládába csomagolják a Magyar Posta EPDB Nyomtatási Központjában, Budapesten 2015. február 26-án. Lezárult a Magyar Posta új hibrid kézbesítési és konverziós nevet viselő rendszerének fejlesztése, amellyel hiteles dokumentumok továbbítása válik lehetővé elektronikus úton a postán keresztül.
Nyitókép: MTI/Honéczy Barnabás

Még kevesebb posta lehet Magyarországon, és jön az automatizált eszköz is

A gazdaságfejlesztési miniszter benyújtotta a parlamentnek a postatörvény módosításáról szóló javaslatát.

Ismert, Nagy Márton az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról, hogy a Magyar Postát rendbe kell tenni, olcsóbbá téve a működtetést. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium vezetőjének javaslata már korábban felkerült a kormányzati portálra.

A jelenlegi törvény szerint a postának 25 ezernél nagyobb népességszámú településeken 25 ezer lakosonként legalább egy postahelyet kell biztosítania. A tárcavezető javaslat alapján a jövőben 30 ezer lakosra jutna egy hivatal.

Megjegyzendő, hogy a Magyar Posta dönthet úgy, hogy több hivatalt is működtet, viszont ez azt is jelenti, hogy Budapesten és a többi nagyvárosban is számos hivatalt bezárhat az állami vállalat. Eddig Budapesten a jogszabályi kötelezettség alapján előírt 66 posta helyett mintegy 112 posta állt az ügyfelek rendelkezésére, de az új szabály alapján a fővárosban elvileg elég lenne 55 postát üzemeltetni.

A javaslat a fogyasztói szokások átalakulásával indokolja a változtatásokat, ugyanis a letéti úton kézbesített postai küldemények száma az utóbbi három évben 30 százalékkal csökkent.

Tavaly október végén 364 posta működésének szüneteltetésére kényszerült a vállalat, ebből januárban 45 nyithatott ki újra önkormányzati segítséggel. Februárban bejelentették 1200 munkavállaló elbocsátását, a szakszervezeti bérmegállapodás értelmében pedig a Postánál maradt dolgozók mindössze átlagosan 10 százalékos emelést kaptak.

A 24.hu arra is felhívja a figyelmet, hogy a javaslat a postai szolgáltatásokról szóló törvényt azzal is kiegészíti, hogy bevezeti a postai kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszköz fogalmát.

A jövőben a könyvelt postai küldemény személyes átadásával egyenértékűnek minősül, amikor a feladó vagy a címzett és a postai szolgáltató között létrejött szerződés alapján a kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszköz útján történik a kézbesítés. (Vélhetően csomagautomatákra gondolnak.)

Az egyetemes postai szolgáltatások szabályai úgy módosulnak, hogy az eddigi 20 helyett 10 kilónál nem nehezebb csomagot lehet majd feladni – teszik hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×