Infostart.hu
eur:
388.42
usd:
331.51
bux:
109466.82
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Nyitókép: Pixabay

Újabb fordulat a kutak engedélyezése ügyében: megszólaltak a kútfúrók

A szervezet szerint az engedély nélküli kutak ellehetetlenítik a vízkészletgazdálkodást, szennyezik, sőt tönkre teszik a felszín alatti vízkészleteket.

Az elmúlt hetek napirendre került az engedély nélkül ásott vagy fúrt kutak regisztrálásának a kérdése, amelynek a többször kitolt határideje december 31. Egyelőre nagy a bizonytalanság, mert a bejelentési nyomtatvány még a kerti kutak esetében is eléggé bonyolult, sok cég csak jelentős összegért vállalja a segítséget.

Éppen ezért Nagy István agrárminiszter az InfoRádió Aréna című műsorában már arról beszélt, hogy a témát újra a kormány napirendjére szeretné vetetni, mert ez a szabály csak a lakosság "vegzálására" alkalmas, és külön iparág épült ki, amely nyerészkedni akar az embereken. Változás egyelőre nincs, csupán a mezőgazdasági célú vízkivétel esetében jelentett be könnyítést a miniszter.

Nem ért egyet azonban Nagy István terveivel a Magyar Vízkútfúrók Egyesülete, amely közleményében azt írja, hogy "az elmúlt napokban számos politikai indíttatású hír látott napvilágot az engedély nélkül létesített kutakkal kapcsolatban. Álláspontjuk szerint szakmai indokok ezekben még csak nyomokban sem voltak fölfedezhetők. Az évtizedek óta és jelenleg is érvényben lévő jogszabályokkal egyenesen szembe menve jelentik ki, hogy engedélyezésre, vízórákra, műszaki állapot fölmérésre nincs szükség. A kutak engedélyeztetésére ráépült iparról beszélnek, amit föl kell számolni."

Az egyesület arra hívja fel a figyelmet, hogy éppen az engedély nélkül és az esetek túlnyomó részében szakszerűtlenül megépített kutak létesítésére épült ki az elmúlt évtizedekben olyan iparág, aminek a fölszámolása lenne kívánatos. A szervezet szerint éppen ezek a kutak ellehetetlenítik az államtól elvárt tervszerű és előrelátó vízkészletgazdálkodást, szennyezik, sőt tönkre teszik a felszín alatti vízkészleteket.

"Bízunk abban, hogy a jogalkotásban nem csupán a populista, választóvadász szempontok, hanem a jelen és a jövő nemzedékeinek valós érdekeit figyelembe vevő jogszabályok születnek majd, amelyek megalkotásában a politikusok mellett a szakma valódi képviselői (BM vízügyi helyettes államtitkárság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, területi vízügyi igazgatóságok, katasztrófavédelmi igazgatóságok, felsőfokú oktatási intézmények, Magyar Mérnöki Kamara, Magyar Hidrológiai Társaság, Kék Bolygó Alapítvány, Felszín Alatti Vizekért Alapítvány stb.) is szerepet kapnak" – áll a közleményben.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×