A Népszava cikke szerint piacra dob a birtokában lévő ingatlanok közül 61-et a Fővárosi Önkormányzat.

A legdrágább a XI. kerületben van a Rimaszombati úton, 14 ezer négyzetméteres, gimnáziumi épület volt, 2015 óta üresen áll. A 27,5 ezer négyzetméteres területen a jelenleginél ötször nagyobb épület is felhúzható, vagy akár négy nagyobb fejlesztési telek is kiszabható - próbálja felkelteni az érdeklődést a főváros vagyongazdálkodó cége, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) Zrt., amely az ajánlatokat május közepéig várja. Az ingatlan kikiáltási ára 7 milliárd forint plusz 1,75 milliárd forint.

Az összes ingatlanból 18 milliárd forint bevételt remélnek,

egyiket sem használja a főváros.

Van még köztük pár II. kerületi villa, régi iskolaépületek, irodák, üres telkek, szivattyúház, kultúrház, lőtér és mezőgazdasági területek, valamint kastély is.

Az ingatlaneladásokból befolyó bevételt a közszolgáltatások működtetésére fordítja a város - tudta meg a lap, Kiss Ambrus főpolgármester-helyettesre hivatkozva hozzátéve, a kormánypárti képviselők nem szóltak hozzá a kapcsolódó vitához, és egyébként a korábbi ciklusok alatt is voltak eladások.

Budapest vagyonának 2016-ban még 84 százalékát tette ki a város által birtokolt 5361 ingatlan. Ezek összértéke akkor 1 623 milliárd forint volt. Csakhogy ezek többsége nem eladható – például hidak, utak, közművek, satöbbi –, csupán 2 százalék értékesíthető. A helyzetet nehezíti, hogy a forgalomképes ingatlanok harmadában az önkormányzat csupán résztulajdonos, így már 2016-ban – az utolsó elérhető vagyonkimutatás szerint – alig valamivel több mint 500 ingatlan sorsáról dönthetett a főváros önállóan. Ebből évente több tucatot hirdetnek meg, de van, ami évekig vár a vevőre.