eur:
392.91
usd:
363.38
bux:
72351.87
2024. július 4. csütörtök Ulrik
III. Károly brit király a Trónutódlási Tanács ülésén, amikor hivatalosan királlyá nyilvánítják a Saint James-palotában 2022. szeptember 10-én. Károly édesanyja, II. Erzsébet királynő két nappal korábban, 96 éves korában, uralkodásának 71. évében elhunyt, azóta ő az új uralkodó.
Nyitókép: MTI/AP/PA pool/Victoria Jones

Először osztott nagycsütörtöki ajándékot III. Károly király

A sok évszázados hagyománynak megfelelően ezüstpénzeket ajándékozott kiválasztott alattvalóinak nagycsütörtökön a brit uralkodó

III. Károly király először vett részt ezen a ceremónián azóta, hogy édesanyja, II. Erzsébet királynő halála után trónra lépett. A királynő életének 97., uralkodásának 71. évében tavaly szeptember 8-án hunyt el nyári rezidenciáján, a skóciai Balmoral kastélyában.

A húsvét előtti pénzosztás ceremóniáját a XX. század közepéig mindig Londonban tartották. II. Erzsébet királynő azonban - amíg egészsége engedte - minden évben más-más város anglikán templomát kereste fel, hogy átadja jelképes értékű ajándékait.

Az elismerésre rendszerint 70 év feletti helybéli lakosokat jelölnek ki.

A 74 esztendős III. Károly és királynői rangú hitvese, Kamilla ezúttal az anglikán egyház egyik legfontosabb központjába, az észak-angliai Yorkba utazott, és a város hatalmas, világhírű katedrálisában, a York Minsterben adta át a jelképes pénzajándékokat.

A hagyományoknak megfelelően az uralkodó eddig betöltött teljes életéveinek megfelelő számú férfi és nő vehette át a piros és fehér tárcákba rejtett érméket, vagyis 148-an részesültek a szimbolikus királyi ajándékban.

A fehér tárcákban a király jelenlegi életkorával azonos értékű ezüstpennyk voltak,

a piros tárcákban pedig egy ötfontos névértékű ezüstpénz, amelyet III. Károly idei 75. születésnapja alkalmából vertek.

Az uralkodó november 14-én tölti be 75. életévét.

A nagycsütörtöki uralkodói pénzajándékozás nyolc évszázados hagyomány Angliában: a királyok és királynők a XIII. század óta gyakorolják ezt a húsvét előtti gesztust a szegények megsegítésére.

Az első hivatalosan feljegyzett ajándékozási ceremóniát János király tartotta 1210-ben.

Eleinte szokás volt ételt és ruhát is adományozni az elesetteknek ezen a napon; ezt váltotta fel később a pénzadomány.

Ma már ez a gesztus jelképes jelentőségű, és a megajándékozottakat társadalmi tevékenységük, a helyi közösségek szolgálatában szerzett érdemeik alapján választják ki, évente rendszerint más-más egyházközösségből.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.05. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×