Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.96
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Chanin Wardkhian/Getty Images

Sokkoló új módszerrel dolgoznak itthon az autótolvajok

Elkészült az autók elleni bűncselekmények magyarországi bűntérképe.

Az elmúlt egy évben nem Budapesten összpontosultak a gépkocsik elleni bűncselekmények (autólopás, feltörés) Magyarországon – derült ki a Pénzcentrum cikkéből. A rendőrségi adatbázis szerint a 100 ezer lakosra jutó autólopások száma 2022 február vége és 2023 február vége között Nógrád megyében volt a legmagasabb, 25 ilyen bűncselekmény jutott százezer emberre.

A második helyen Heves megye áll (18 eset/100 ezer lakos), a főváros holtversenyben a harmadik Győr-Moson-Sopron és Tolna megyével (15 eset/100 ezer lakos).

A legnyugodtabbak a Hajdú-Biharban lakó autósok lehetnek, ahol mindösszesen 6 ilyen bűntény jutott 100 ezer emberre, de nem sokkal marad el Vas és Zala megye sem 8-8 esettel, míg Somogy, Fejér, Csongrád-Csanád és Baranya megyében pedig 10 gépkocsilopást mutatnak a számok 100 ezer lakosra.

A gépkocsifeltöréseknél sem a főváros vezeti a 100 ezer főre számított rangsort: Budapesten 27 ilyen bűncselekmény jutott 100 ezer emberre, Vas megyében viszont 31 a mutató. A harmadik helyen Heves megye áll 19 esettel.

Békés megyében a legjobb a helyzet, ott csak 3 ilyen bűncselekmény jutott 100 ezer emberre. Ezt követi Borsod és Szabolcs megye (4-4), Baranyában, Fejérben és Hajdú-Biharban pedig 5-5 autófeltörés jutott 100 ezer lakóra tavaly és idén február között.

A lap arról is beszámol, hogy egyre szaporodnak a saját indítókulccsal történő autólopások Magyarországon, valamint mostanában trélerekkel is dolgoznak a bűnözők. Vezda László, az Autóvadász Egyesület alapítója szerint főképpen vidéken terjed a "besurranós módszer", azaz a családi házak udvarán sokszor lezáratlanul hagyott ajtókkal és a kocsiban lévő kulccsal visznek el jellemzően idős személyautókat úgy, hogy egyszerűen belopóznak az ingatlan területére.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×