A 2023-as központi költségvetéséről szóló törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés.

A magyarországi nemzetiségek bizottsága támogatja a javaslatot

Ritter Imre német nemzetiségi képviselő jelezte: elfogadták, hogy 2023-ban nem emelkednek a nemzetiségi támogatások.

Emellett örömét fejezte ki, hogy a minimálbér, a garantált bérminimum, valamint a pedagógusok ágazati pótlékjának emelésére a kormány biztosítja a fedezetet a nemzetiségi fenntartóknak. Hozzátette: nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények 405 millió forint energiatöbbletköltség kompenzációt kaptak, amelyeket a tényleges igényekhez igazítottak.

A képviselő bejelentette: a magyarországi nemzetiségek bizottsága támogatja a javaslatot.

Mi Hazánk: a büdzsé nem a rezsivédelem, hanem az infláció költségvetése

Toroczkai László (Mi Hazánk) úgy fogalmazott: előre jelezték, hogy tarthatatlan lesz a büdzsé, amit nem a rezsivédelem, hanem az infláció költségvetéseként jellemzett.

"Álomvilágnak" nevezte, hogy a javaslat 15 százalékos inflációval számol, mert a KSH adatai szerint januárban és februárban is 25 százalék feletti volt az infláció, és ez szerinte nem a kormány miatt fog csökkenni.

A rezsiért 55,5 százalékkal, az élelmiszerkért 44,8 százalékkal kellett többet fizetni az elmúlt hónapokban, ez az ami a magyarokat leginkább érinti - hangsúlyozta a politikus, aki Magyarországot a világ tíz legrosszabbul teljesítő országa közé sorolta.

KDNP: meghatározó eleme a büdzsének a rezsivédelmi alap

Nacsa Lőrinc (KDNP) elmondta: a veszélyek korában is a költségvetés meghatározó eleme a kibővített rezsivédelmi alap, amelyre az eredetileg tervezett 670 milliárd helyett 2610 milliárd forintot különített el a kormány.

A honvédelemre 2023-ban minél korábbinál több pénzt fordítanak, egy év alatt 50 százalékkal, 482 milliárd forinttal több forrás jut a területre - ismertette.

Jobbik: a kormány nézzen szembe a valósággal!

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt: a kormány Európa egyik legnagyobb GDP-arányos családtámogatási programját tartja fenn, azonban ez az élveszületések számának növekedésében nem mutatkozik meg. Bírálta a kabinetet a devizahitelesek helyzete miatt, szerinte a kormány lepaktált a bankokkal.

Arra szólította fel a kormányt, hogy őszintébben nézzen szembe a valós gazdasági-társadalmi helyzettel.

LMP: Magyarországnak nincs felelős kormánya

Csárdi Antal (LMP) azt mondta: a javaslat a bizonyíték arra, hogy Magyarországnak nincs felelős kormánya. Szerinte a költségvetés módosítása nem kezeli a inflációt és a szociális válságot.

Közölte: a kormány állításával szemben az infláció növekedésének legfontosabb oka nem a háború, hanem elsősorban a Fidesz gazdaságpolitikája. Általános közszolgálati béremelést sürgetett, mert szerinte a költségvetés módosítása még az inflációkövető béremelésre sem ad fedezetet, sőt a pedagógusok 2016 óta reálbércsökkenést kénytelenek elszenvedni.

MSZP: a jegybank elnöke hónapok óta "nyomja a vészcsengőt"

Vajda Zoltán (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetés hiánya február végén elérte az egész évre tervezett összeg 44 százalékát. Úgy fogalmazott: Matolcsy György, a jegybank elnöke "hónapok óta nyomja a vészcsengőt" a gazdasági folyamatokkal kapcsolatban.

Hozzátette: ha a jegybankelnök - aki a Költségvetési Tanács tagja is - ilyen éles tartalmi kritikával él, akkor valóban komoly gondok lehetnek, hiszen ő olyan szakelemzésekhez férhet hozzá, amelyekhez más nem.

Államtitkár: a körülmények változtak, a célok megmaradtak

Banai Péter Benő, a Pénzügyiminisztérium államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta: a 2023-as költségvetés elfogadása óta alapvetően megváltoztak a gazdasági körülmények, minden külső szereplő jelentősen módosította a prognózisait. Ugyanakkor - hangsúlyozta - a költségvetésben meghatározott főbb gazdaságpolitikai célok - a foglalkoztatás szinten tartása, a rezsivédelem megtartása, a nyugdíjak reálértékének megőrzése és a családtámogatási rendszer fenntartása - megmaradtak.

Bízik abban, hogy a gazdaság növekedési pályán marad és a kiemelt területek finanszírozását úgy biztosíthatják, hogy közben csökken az államháztartás hiánya és az adósság.

Ellenzéki kritikákra reagálva hangsúlyozta: az infláció alakulása döntően a háborúhoz és a szankciókhoz köthető. Hozzátette: mivel Magyarország energiakitettsége jelentős, ezért az importált termékek áremelkedése nagyobb súllyal érvényesül.

Ismertette azt is: a módosított költségvetés az egészségügyre 232 milliárd forinttal, az oktatásra pedig 619 milliárd forinttal szán többet.

A Ház elfogadta az idei költségvetés főösszegeinek módosítását

A Ház elfogadta az idei költségvetés módosításához benyújtott összegző módosító javaslatot, ami a büdzsé főösszegeit tartalmazza. Erről 125 igen szavazattal és 63 nem ellenében szavazott az Országgyűlés. A 2023-as költségvetést első alkalommal 2022 júliusában fogadták el a képviselők, ám idén módosítják azt.

Eszerint az államháztartás központi alrendszerének

• kiadása idén 39 ezer 776 milliárd forint, míg
• bevétele 36 ezer 375 milliárd forint.

A hiány 3400 milliárd forint lesz, szemben a tavaly az idei évre elfogadott büdzsével, amelyben 2352 milliárd forintos hiány szerepelt, 22 ezer 425 milliárd forintos kiadás és 31 ezer 252 forintos bevétel mellett.

A hazai működési költségvetésnek mind a bevételi, mint a kiadási előirányzata 32 ezer 479 milliárd forintra módosul a tavaly elfogadott 27 ezer 17 milliárdról, míg a hazai felhalmozási költségvetés 1851 milliárd forintos hiány mellett 3502 milliárd forintra nő, a tavaly elfogadott 3000 milliárdról.

Az európai uniós fejlesztési költségvetés kiadása 3793 milliárd forintra módosul 3407-ről, míg bevétele 2244 milliárdra, 2057 milliárdról.

A rezsivédelmi alap várhatóan 2579 milliárd forintot tesz ki idén szemben a tavaly elfogadott 670 milliárd forinttal, míg a honvédelmi alap marad 842 milliárd forintos.

Az első alap a rezsicsökkentés fenntartásához biztosít forrásokat, míg a honvédelmi alap azt teszi lehetővé, hogy hamarabb, már 2023 végére elérje a kormány a NATO felé tett vállalását a honvédelmi kiadások növelésére.

A zárószavazásra várhatóan pénteken kerül sor.