Az energiaválság, illetve a járművekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök beszerzése megdrágulása miatt a BKV működése továbbra is veszteséges, nagyjából 34 milliárd forintos mínusszal lesznek kénytelenek elfogadni az üzleti tervet. Mindez nem azt jelenti, hogy ekkora készpénzhiány van a rendszerben, hanem azt, hogy ekkora mértékben nem tudja a fővárosi közösségi közlekedés visszapótolni az elöregedő járműállományát – magyarázta Kiss Ambrus.

Az általános főpolgármester-helyettes megjegyezte, ha a főváros múlt év szeptemberében aláírta volna a közösségi közlekedésre vonatkozó villamosenergia-szerződéseket 300 forint/kWh körüli áron, most nem lenne miről beszélni. Ehelyett a Budapest-modellt alkalmazva napi árra szerződtek, ami január–februárra „bejött”, hiszen

egy ideje már tartósan 100 forint alatti áron vásárolnak áramot

– tette hozzá Kiss Ambrus, aki szerint ez ahhoz elég, hogy a közösségi közlekedés ne dőljön be, de ahhoz azért kevés, hogy a korábbi időszakban felhalmozott problémákat kezelni tudja.

A BKV üzleti tervének elfogadása mellett a járóbeteg-szakellátás államosításának a kérdése is napirenden lesz a Fővárosi Közgyűlés jövő heti ülésén. Kiss Ambrus ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy erről korábban egy általános érvényű, a polgármesterek által egyhangúlag támogatott döntés már született, kimondva, hogy az általános államosítást nem támogatják, így a kérdésben a fővárosnak és a kerületeknek tulajdonosként maguknak kell dönteniük. Az általános főpolgármester-helyettes közlése alapján

a Budapest által működtetett kettő plusz kettő, főként a hajléktalanellátásban szerepet játszó szakrendelőt nem kívánják átadni.

Kiss Ambrus a várhatóan fél éven belül elkészülő Lánchíddal, illette annak jövőbeni funkciójával kapcsolatban elmondta: a kérdésben társadalmi egyeztetést kívánnak tartani, aminek az előkészítése zajlik. Egyebek mellett arra is kitért, hogy a főváros már megküldte a szükséges papírokat, a kormány hatmilliárdos támogatási szerződése várat magára. Dacára, hogy Kiss Ambrus szerint már 3 milliárddal „lógnak”, hiszen ekkora mértékben kellett előfinanszírozni a számlákat a vállalkozók részére, ami 17 százalékos kamatláb mellet „elég durva” problémát jelent Budapest számára.

A főpolgármester-helyettes érdeklődésünkre azt is közölte, hogy a főváros és a kormány által közösen működtetett budapesti színházak idén még egyetlen állami forint támogatást sem láttak, kivéve az Újszínház. Szerinte van olyan teátrum, amelynek emiatt az április hónap már problémát fog okozni.