Infostart.hu
eur:
385.15
usd:
331.69
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
A Jedlik Ányos-díj az átadóünnepségen a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében 2023. március 17-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Átadták a Jedlik Ányos-díjakat

A kimagaslóan sikeres feltalálói tevékenység, valamint a kiemelkedő színvonalú és hatékonyságú iparjogvédelmi munkásság elismeréseit.

A magyar innováció nemzeti szuverenitásunkat, társadalmunkat, gazdaságunkat egyaránt erősíti - hangsúlyozta Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a Jedlik Ányos-díj ünnepélyes átadóján, pénteken Budapesten.

Ebben az évben Jedlik Ányos-díjban részesült

  • Fésüs László orvos, biokémikus,
  • Kovári Zoltán magyar és európai szabadalmi ügyvivő,
  • Ondi Levente vegyészmérnök,
  • Stépán Gábor okleveles gépészmérnök.

Hankó Balázs a díjátadón kiemelte: az idei díjazottak olyan meghatározó személyek, akik ötletből értéket teremtettek. "Önök a magyar innovációt teszik a mindennapok részévé, úgy, hogy mindez társadalmunk, jövőnk szilárd alapja is egyben" - mutatott rá az államtitkár, hozzátéve: a kormány feladata olyan szabályozások létrehozása, amelyek biztosítják az innováció folyamatát az ötlettől a megvalósulásig, valamint ehhez a megfelelő források rendelkezésre bocsátása.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke szerint a Jedlik Ányos-díj a fiataloknak megmutatja, hogy érdemes olyan kutatónak, szakembernek lenni, aki az innovációval, a kreatív energiák felszabadításával valami újat, eredetit tud alkotni.

Idén immár 27. alkalommal adták át az elismerést az innovációval és szellemitulajdon-védelemmel foglalkozó kiváló magyar szakembereknek.

Életrajzok

Fésüs László Széchenyi-díjas orvos, biokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Debreceni Egyetem volt rektora, akinek fő kutatási területe a sejtbiokémia, a természetes sejthalál különböző formái és a transzglutaminázok. A természetes sejthalál egyik alapköve a sejtbiológiai ismereteinknek, az élettudományoknak, az orvosbiológiai gondolkodásnak. Nevéhez fűződik az egyik legpontosabb mikroanalitikai módszer kidolgozása, amely alkalmas a transzglutamináz nevű enzim által létrehozott keresztkötés mérésére.

Kovári Zoltán magyar és európai szabadalmi ügyvivő, a Kovári Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft. ügyvezetője munkájában leggyakrabban az élő természettudományok, ezen belül is a biotechnológia és a gyógyszeripar területére eső találmányokkal foglalkozik, mind jogszerzési, mind jogérvényesítési aspektusokból. Folyamatosan részt vesz a hazai szakmai szervezetek munkájában, így az AIPPI Magyar Csoportja, a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara, a Magyar Védjegy Egyesület és az Iparjogvédelmi Szakértői Testület elnökségi tagja, az Európai Szabadalmi Ügyvivők testületében a fegyelmi bizottság magyar delegáltja és tagja a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesületnek.

Ondi Levente vegyészmérnök, a Ximo Hungary Kft. ügyvezetője csapatával megteremtette a molibdén és volfrám alapú, úgynevezett Schrock-típusú olefin metatézis katalizátorok ipari léptékű gazdaságos szintézisét, és ezzel lehetővé tette alkalmazásukat az aroma- és illatszer-, bioenergia-, a polimeripar, és egy olyan, környezetbarát növényvédelem számára, melyben a kártétemény megelőzése a kártevők populációjának természetes módon (fajspecifikus feromonok felhasználásával) történő kontrollján keresztül történik.

Stépán Gábor Széchenyi-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja az analitikus mechanika, a stabilitáselmélet, a nemlineáris rezgések és a mechanikai rendszerek mozgásegyenletei terén ért el kiemelkedő eredményeket. Stabilitáselméleti kísérleteiben különböző szerszámgéprezgéseket figyelt meg: hasonló rezgések meghatározóak az emberi egyensúlyozás, a robotok stabilitása, az erőszabályozás, valamint az instabil egyensúlyi helyzetek és mozgások stabilizálása esetében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×