eur:
410.89
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nyitókép: Unsplash.com

Most vérezhetnek ki a víziközműcégek, hacsak...

Hetek, hónapok múlva csődbe mehetnek az önkormányzati tulajdonú víziközműcégek az energiaköltségek megugrása miatt – mondta az InfoRádiónak a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke. Az Energiaügyi Minisztérium egyeztetést kezdett az ágazat képviselőivel.

Az ivóvíz előállításához nélkülözhetetlen áram is megdrágult az elmúlt egy évben, ez pedig az önkormányzati tulajdonban lévő víziközmű-szolgáltatókat is nehéz helyzetbe hozta. Tavaly nyáron a kormány a helyhatóságoknak felajánlotta, hogy rendezi a veszteségeket, de csak akkor, ha átadják az államnak a víziközmű cégeiket és vagyonukat.

A Magyar Víziközmű Szövetség szerint 2022-ben az állam 6 önkormányzati vízművet vett át, idén év elején pedig további települések jelezték, hogy lemondanának cégeikről, sok helyhatóság azonban továbbra is kitart a saját tulajdon mellett.

Az önkormányzati szolgáltatók anyagi helyzete azonban folyamatosan romlik, a csőd veszélye fenyegeti őket - mondta el az InfoRádióban Kurdi Viktor, a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke.

"Hogy hetek, hónapok, negyedévek kérdése-e, az nagyon sok mindentől függ. Például látjuk, hogy

aki nem fix áron szerzi be a villamos energiát, hanem a tőzsdei metodika szerint, ott elképzelhető, hogy negyedakkora számlát fizet márciusban,

mint aki leszerződött tavaly szeptemberben fix 200 forintos áron. Ezek a változások hozhatják azt, hogy egyes cégek tovább fogják bírni" - tette világossá.

Kurdi Viktor ugyanakkor úgy látja: a kormánynak nem érdeke, hogy csődbe menjenek a víziközműcégek, keresi a megoldást a problémákra. Az Energiaügyi Minisztérium önálló államtitkárságot hozott létre az ágazat megerősítéséért, hétfőn pedig egyeztetett is a Magyar Víziközmű Szövetséggel - mondta az elnök, és azt is hozzátetette: a legsürgetőbb a vízműveknél dolgozók bérrendezése lenne, hiszen az alacsony fizetések miatt akkora az elvándorlás, hogy az lassan a szolgáltatásbiztonságot is veszélyezteti.

"Már abban a stádiumban vannak a cégek, hogy csak pénzzel, állami támogatással lehet kezelni a helyzetet, vagy olyan, nem szokványos megoldásokkal, mint amilyen a közös energiabeszerzés; a víziközműcégek energiáját így nem a vállalatok fizetnék, hanem valaki más,

mondjuk a kormány."

Kerestük az Energiaügyi Minisztériumot is, nem akart nyilatkozni. Közleményében azt írta, hogy rendszeresen egyeztet majd a víziközmű-ágazat szereplőivel. Velük együtt készül a Nemzeti Víziközmű-közszolgáltatási Stratégia is, ami a tárca szerint rövid- és hosszú távú megoldásokat nyújt majd a vízműveket érintő kihívásokra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×