A tárcavezető expozéjában kiemelte: a járvány sújtotta évek után 2023-ban már második éve tart az orosz-ukrán háború, nyomában pedig a szankciós infláció és az energiaválság. A kormány célja a megváltozott helyzetben is a családok, a nyugdíjasok, a munkahelyek és a magyar gazdaság védelme, valamint Magyarország biztonságának garantálása, és e célokat továbbra sem adja fel – jelentette ki.

A miniszter hangsúlyozta: a szomszédban elhúzódó háború zajlik, amelyre Brüsszel elhibázott szankciók sorozatával válaszolt. A most benyújtott költségvetés-módosítási javaslat azonban ebben a nehéz, veszélyekkel terhelt időszakban is képes alapot adni ahhoz, hogy az eredményeket megvédjék, "egyszerre tükrözi a magyar családok, vállalkozások és munkahelyek védelmének, valamint az egyensúlyi mutatók javításának célját" – fogalmazott Varga Mihály.

Varga Mihály pénzügyminiszter expozéjában elmondta: amikor tavaly nyáron benyújtották a költségvetést, világszerte kevesen gondoltak arra, hogy a szomszédban zajló háború még most is szedni fogja áldozatait, a magyarok pedig azzal számoltak, hogy a koronavírus-válság utáni gyors gazdasági kilábalás tartós lehet. A költségvetést annak tudatában tervezték, fogadták el, hogy a 21. században Európa közepén gyorsan visszaállítható lesz a béke, azonban kiderült, hogy nem feltétlenül közös, globális érdek a gyors európai béke - mondta.

Úgy látja, egy évvel a háború kitörése után már világszerte elhúzódó háborúval számolnak.

Közölte: a kormány decemberben veszélyhelyzeti rendeletben rögzítette a 2023-as költségvetés módosításait, megtartva az eredeti büdzsé irányvonalait. A rendeletben foglaltakat januárban törvényjavaslatként is beterjesztették, így azt az Országgyűlés teljes jogkörrel a megszokott módon is tárgyalhatja - mutatott rá.

Kifejtette:

a 2023-as költségvetés a rezsivédelem költségvetése, és ez a módosítás után még inkább igaz.

A kormány továbbra is minden magyar háztartás számára fenntartja a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás erejéig, illetve kiterjeszti az önkormányzatokra és a vállalkozásokra is - mondta.

Közölte: emellett a kormány megvédi a családtámogatásokat, sőt tovább bővíti az intézkedések körét. A költségvetés a januári 15 százalékos nyugdíjemelés fedezetét is biztosította, amely a 13. havi nyugdíjat is érintette. Fontos cél a 2010 óta létrejött egymillió új munkahely megvédése, ezért folytatódnak a munkahelyvédelmi programok, a munkát terhelő adókat pedig továbbra is alacsonyan tartják - sorolta.

Megjegyezte: elsődleges továbbá Magyarország biztonságának megőrzése, a honvédség fejlesztése és a közbiztonság megerősítése, amit a költségvetésben létrehozott és idén is fenntartott honvédelmi alap garantál.

A miniszter fontosnak nevezte továbbá a költségvetési hiány és az államadósság csökkentését, valamint azt, hogy a szankciós energiaválság miatt a kormány takarékos gazdálkodást folytat továbbra is.

Varga Mihály kitért arra: 2022-ben úgy érték el a kimagasló, 4,6 százalékos gazdasági növekedést, hogy az országnak járó uniós forrásokat még mindig nem kapták meg. Mivel Magyarország az Európai Bizottság minden feltételét teljesítette és az újabbakat is teljesíti, joggal bízhatnak abban, hogy a forrásokat hamarosan megkapják - jelentette ki.

Azt mondta: azt is várják, hogy meghallva a magyar kormány több éve hangoztatott kérését, az Európai Unió hozzájárul Magyarország határvédelmi költségeihez.

A tárcavezető hangsúlyozta: a szomszédban elhúzódó háború zajlik, amelyre Brüsszel elhibázott szankciók sorozatával válaszolt. A most benyújtott költségvetés-módosítási javaslat azonban ebben a nehéz, veszélyekkel terhelt időszakban is képes alapot adni ahhoz, hogy az eredményeket megvédjék, "egyszerre tükrözi a magyar családok, vállalkozások és munkahelyek védelmének, valamint az egyensúlyi mutatók javításának célját" - fogalmazott Varga Mihály.

Fidesz: a költségvetés jól reagál a háborús környezetre

Bánki Erik (Fidesz) elmondta, az elhúzódó háború és az elhibázott szankciók miatt Magyarországnak soha nem látott kihívásokkal kell szembenéznie, a magyar családok életkörülményei, a gazdaság védelme, a munkahelyek megmentése a kormány kiemelt célja volt és eddig ezt sikerült is megtartani. A magyar gazdaság idén várhatóan másfél százalékkal bővül úgy, hogy közben csökken a költségvetési hiány és év végére egy számjegyű lesz az infláció - mondta.

Hozzátette: a 2023-as költségvetést módosító törvényjavaslat jól reagál a háborús környezet okozta változásokra, ennek köszönhetően a magyar gazdaság elkerüli a recessziót, a javaslat megvédi a családokat, biztosítja a nyugdíjak reálértékének megőrzését és garantálja Magyarország biztonságát.

A fideszes politikus szerint 2023 a legveszélyesebb év lesz Magyarországon a rendszerváltás óta, ezért a kockázatokat csökkenteni, a tartalékokat növelni kell.

Szűcs Lajos (Fidesz) azt mondta, a honvédelem meghatározó szerepe mellett a közbiztonság is kiemelt hangsúlyt kap az idei költségvetésben. Kifejtette, a honvédelemre fordított források 2010-hez képest hatszorosára, 1395 milliárd forintra emelkedtek.

DK: vonják vissza a rendeletben módosított költségvetést!

Varju László (DK) azt javasolta, hogy a kormány vonja vissza a rendeletben módosított költségvetést és terjesszen be egy új törvényjavaslatot a Háznak.

Az ellenzéki politikus alaptörvény-ellenesnek tartotta, hogy rendeletben módosította a kormány az idei büdzsét.

A négyezermilliárd forinttal több energiakiadással kapcsolatban azt mondta, jobb gázszállítási szerződést kellett volna kötni és akkor ezt a sok pénzt másra is el lehetne költeni. Szólt arról is, hogy Magyarországnak 17 hónapja rendelkezésére állnak az uniós források, de a kormány "balgasága" miatt nem képes azokat lehívni.

Úgy látta, Magyarország az EU legszegényebb országa, a legnehezebb pénzügyi helyzetben, csődben van.

Szerinte az elmúlt időszakban elrontott gazdaságpolitikát folytatott a kormány, "beruházáshajszolás" folyt, ez pedig a katasztrófa felé vitte az országot, ennek eredménye a vágtató infláció, a rekordgyenge forint, a hiperinflációt majdnem elérő élelmiszerár-drágulás.

Közölte, az ország a recesszió irányába halad, a költségvetési hiány mértéke pedig jelentősen három százalék felett van, az államadósságon belül pedig nő a devizaadósság mértéke. A képviselő rámutatott arra, a kormány csak azt ígérte, hogy idén nem drágul az energia, holott a nemzetközi piacokon csökken a gáz ára.

Kifogásolta azt is, hogy a kormány magára hagyta a kis- és közepes vállalkozásokat a rezsivel, és hogy csökken az egészségügyi kiadások reálértéke.

KDNP: a költségvetés segíti az embereket

Nacsa Lőrinc (KDNP) kijelentette: a költségvetés 2023-ban is stabil, minden nehézség ellenére segíti a magyar embereket. Elmondta, baloldali riogatásoknak nincs alapja, Magyarország egy nehéz évben is tud eredményeket elérni.

Elmondta, ebben a rendkívül veszélyes és nehéz helyzetben is bővülni fog a magyar gazdaság. Amíg a kormány az inflációt nem fékezi meg, addig az élelmiszer-árstopok védik a lakosságot - jelentette ki.

Szóvá tette, hogy a Momentum és a Párbeszéd nem vesz részt a költségvetés vitáján, szerinte azért, mert nem tartják fontosnak az ország ügyeit.

MSZP: a kormány kiüresíti az Országgyűlés jogköreit

Vajda Zoltán (MSZP) szerint a kormány egy veszélyhelyzetre hivatkozva, rendeleti kormányzást vezet be, bár szerinte a döntéseknek nincs köze a szomszédos országban dúló harcokhoz. A rendeleti kormányzással a kabinet kiüresíti az Országgyűlés jogkörét, benne a legfontosabbal, a költségvetés megalkotásnak jogával - mondta.

Szerinte nemhogy a rendszerváltás óta, de előtte sem volt arra példa, hogy megvonják a parlamenttől a büdzsé megalkotásának jogát. Most azonban ezt tette a kormány, a Ház megkerülésével döntött a költségvetés átfogó átalakításáról.

Rámutatott: abban az évben tették ezt, amikor az Aranybullát is ünnepelték, amely már nyolcszáz éve korlátozta például az adókivetés jogát.

Kifogásolta azt is, hogy mire a rendszeresen nyáron elfogadott költségvetés hatályba lép, már nincs köze a valósághoz, "elinflálódik".

Megfelelő finanszírozást várt az oktatásnak, a pedagógusbérek rendezését. Szerinte az EU legkevésbé átlátható költségvetése a magyar.

A korai költségvetésnek szerinte nincs értelme, de van-e a késői költségvetésnek? - tette fel a kérdést, majd azt mondta: semmi értelme egy olyan büdzséről vitázni, ami tartalmilag már két hónapja hatályban van, már megkezdték a kifizetéseket, az adóbeszedést, az önkormányzatok már megalkották azok alapján saját büdzséjüket.

Kijelentette ugyanakkor: szükség van a költségvetés módosítására, miután továbbra is rekordokat dönt a magyar infláció. Emiatt fél éve csökken a reálkereset, a pedagógusok fizetése már a megélhetést sem fedezi - közölte.

Szólt pártja módosító javaslatairól, amelyet létbiztonsági csomagnak nevezett. Hibásnak nevezte azt a döntést, hogy a kormány "elengedte" Budapestet, nem biztosítja a fejlesztési forrásokat.

Jobbik: már technikai recesszióban van az ország

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta: már technikai recesszióban van az ország gazdasága. Kétségtelenül sokat tesz a kormány a családok támogatásáért - mondta, hozzátéve: ezért is ítéli "dermesztőnek" azt, hogy ez a demográfiai adatokban nem látszik.

A családtámogatások értéke zsugorodik, a családi adókedvezmény szerinte már csak töredékét éri annak, amennyit bevezetésekor ért. Lakhatási válságról is beszélt, és bérlakásépítést javasolt.

Szerinte több százmilliárd forint hiányzik az egészségügyi szektorból, és a szociálisból is mintegy 120 milliárd forint. A nyugdíjas fogyasztói kosárról azt mondta: az idősek számára az áremelkedés egyes hónapokban 25 százalékos volt. Differenciált nyugdíjemelést javasolt, amellyel szerinte enyhíteni lehetne a nehéz élethelyzeteken.

Munkahelyek teremtését sürgette magyar kis- és közepes vállalkozásoknál, amelyhez szerinte támogatások kellenek. Kifogásolta, hogy ehelyett a multik kapnak támogatást úgy, hogy sokszor még munkahelyet sem kell érte létrehozniuk.

Közölte: digitalizációhoz, IT-fejlesztésekhez lenne szükség támogatásokra a magyar kisvállalkozások számára. Szerinte az is segítené a vállalkozásokat, ha "évente csak egyszer nyúlnának bele az adórendszerbe". Még mindig adminisztrációs terhek tömege alatt nyögnek a magyar vállalkozások - sérelmezte.

Szerinte rendbe kell tenni a szülőföldön boldogulást is, hogy megszűnjön a kényszerű kivándorlás.

Mi Hazánk: ez egy inflációs költségvetés

Toroczkai László (Mi Hazánk) szerint a költségvetés nem rezsivédelmi vagy honvédelmi, hanem egy inflációs költségvetés. Jelezte: a kormány annak idején 5 százalékos inflációval tervezte a büdzsét, holott már akkor is látszott, hogy ez nem tartható. Azóta az adatot 15 százalékosra módosították, pedig a decemberi infláció már 25 százalékos volt - mondta.

Növekedett a kiadási és a bevételi főösszeg is, előbbi azonban nagyobb mértékben, így a hiány is ezermilliárd forinttal lett magasabb - sérelmezte. Szigorúbb költségvetést szorgalmazott. A GDP-ről szólva közölte: 2021-ben 7,1 százalékos volt, tavaly 4,6 százalékos, míg idén már csak 1,5 százalékos növekedéssel számol a kabinet. Kijelentette ugyanakkor, hogy a GDP a magyar emberek jóléte szempontjából értékelhetetlen, ezért azt javasolta: ne ezt az adatot hangsúlyozzák, ahelyett a bruttó nemzeti jövedelemmel kellene számolni.

Az államadósságról azt mondta: sokkal drágább lesz az állam működésének finanszírozása. A bruttó adósság több mint 45 ezer milliárd forint lett tavaly, idén már csaknem 49 ezer milliárd forintos. "A gyerekeink és az unokáik is nyögni fogják a mostani elhibázott politikát" - jelentette ki.

A rezsivédelmi alap növeléséről azt mondta: valóban meg kell védeni a magyarokat a jelenleg zajló világpolitikai folyamatoktól. Az alap azonban azért tudott jelentősen növekedni, mert emelkedett az energiaágazat bevétele, különösen a Mol-é. Vagyis szerinte megint a magyarokkal fizettették meg ezen kiadás költségét a tankoláson keresztül.

Az egészségügy továbbra is alulfinanszírozott - kifogásolta. Azt mondta: olyan szerkezeti átalakítást várnak a kormánytól, amely együtt kezeli a magán- és az állami szektort.

Fontosnak nevezte annak vizsgálatát is, hogyan nőtt a hozzájárulásuk az Európai Unió működéséhez. Szerinte az unióval üzleti szerződést kötött az ország, ezrét a kormánynak be kell tartania annak minden részét. Ha Brüsszel nem küldi a támogatást, a kormány se utalja az uniós befizetést - szorgalmazta.