Lantos Csaba hangsúlyozta, hogy Magyarország számára a belföldön előállítható energia a legfontosabb, a legjelentősebb termelő hosszú távon a paksi atomerőmű lesz. A meghosszabbított üzemidejű régi és az új blokk a fogyasztás felét fedezheti, és belátható időn belül új típusú reaktor telepítésén is lehet gondolkodni.

A földrajzi adottságok miatt a vízerőművek szerepe csekélyebb, akárcsak a szélerőműveké, de ezekről ugyanúgy nem szabad lemondani, mind a biogázról, biomasszáról és a geotermikus energiáról, amely évente akár másfél milliárd köbméter földgáz felhasználását pótolhatja. A naperőművek névleges teljesítménye a növekedési ütemet figyelembe véve akár a teljes belföldi fogyasztást fedezhetné, de csak 13-17 százaléka hasznosul valójában - mondta.

A miniszter rámutatott, hogy tengerpart híján Magyarország energiahordozókat csak más országoktól vehet, ugyanakkor az összeköttetések bővítése jelentősen csökkentette az energetikai kiszolgáltatottságot. Horvát és szlovén oldalon lenne még szükség fejlesztésekre, és Azerbajdzsánból is jöhetne akár évi 3 milliárd köbméter gáz Magyarországra - tette hozzá.

Lantos Csaba kiemelte, hogy a fenntarthatósági szempontokat akkor sem szabad elfelejteni, ha azok az utóbbi években világszerte kiestek a figyelem középpontjából.

Indokolatlannak nevezte az akkumulátorgyártással kapcsolatos aggodalmakat,

hiszen nem ezek, hanem az alapanyagok bányászata terheli a környezetet. Az üzemek ellátása sem jelenthet gondot, hiszen például egy papírgyár ötször-hatszor több vizet fogyaszt - jegyezte meg.

Furcsának nevezte, hogy a környezetért legjobban aggódó államok ma szénbányákat nyitnak, az igazán komoly globális kihívásokra pedig Európának nincsenek válaszai.

Az olcsó energia korszakának vége,

és az EU versenyképessége jelentősen csökkenhet, ha nem talál erre megoldásokat - mondta Lantos Csaba.