"Az adatgyűjtést most először papír kérdőívek nélkül végeztük. Volt egy csaknem három hétig tartó időszak, amikor a lakosság önállóan tudott az interneten válaszolni a kérdésekre, utána a számlálóbiztosok járták az országot, táblagépeket vittek magukkal, és azon rögzítették az interjúkat" – mondta el az InfoRádióban Kovács Marcell, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője, a népszámlálás vezetője.

Az, hogy nincsenek papírkérdőívek, nagyban felgyorsítja a feldolgozási folyamatot. Jelenleg is nagy erőkkel dolgoznak, múlt héten már publikálták az első eredményeket. Kovács Marcell szerint a gyorsaság is annak köszönhető, hogy elektronikus volt az adatgyűjtés.

Az adatfeldolgozást az is segíti, hogy a 2018-as népszámlálási törvényben felhatalmazást kapott a KSH, hogy 13 állami adatbázis adatait is használhassa a népszámlálás feldolgozásakor az adatok pontosítására, a hiányzó adatok pótlására. Ez nagy segítség, mert korábban ezeket az adatjavításokat matematikai módszerekkel kellett elvégezni, de így sokkal pontosabb, megbízhatóbb és gyorsabb.

Kovács Marcell hozzátette, nem titkolt tervük, hogy

a jövőben inkább a nyilvántartási adatokat használják fel, és kevésbé a lakosságot terhelő, drága adatgyűjtéseket szervezzenek.

A népszámlálás feldolgozása után beépítik az adatbázisba az állami nyilvántartásokat, így a következő népszámlálás a lakosság terhelése nélkül, kifejezetten nyilvántartási adatokból fog készülni.

Kovács Marcell azt mondta, az első adatok szerint a népszámlálás legfontosabb eredménye, hogy Magyarország lakossága 2022. október 1-jén 9 millió 604 ezer fő volt. Eközben az első, 1870-ben végrehajtott népszámláláskor az ország jelenlegi területén alig több, mint ötmillióan éltünk. Ez a népességszám 1980-ig 10 millió 700 ezerre nőtt. Azóta viszont folyamatosan csökken, aminek oka, hogy a halálozások száma egyre nagyobb mértékben meghaladja a születésekét.

Kovács Marcell kifejtette, hogy 2011 volt a mélypont a születési statisztikában. Ekkor a teljes termékenységi arányszám mutató – ami azt jelzi, hogy egy adott év születési adatai alapján egy nő átlagosan mennyi gyermeket vállal élete során – 1,23 volt, ez mostanra 1,5 fölé emelkedett.

Ugyanakkor a halálozások száma így is több, mint a születéseké. Van egy természetes fogyás, amit az elmúlt 11 évben mérsékelt az a bevándorlási többlet, ami elsősorban a környező országokból érkezett. A népszámlálás vezetője szerint

a legutóbbi két népszámlálás között hazánk népessége a korösszetételében további idősödött.

Most a népesség 21 százaléka időskorú, tehát 65 évesnél idősebb. Eközben a gyerekkorúaknak aránya 15 százalék. A legutóbbi két népszámlálás között több mint 300 ezer fővel nőtt a 65 évesnél idősebbek száma. Talán biztató fejlemény, hogy a 0-14 évesek csoportja arányában nem változott, tehát stabilnak tűnik a legutóbbi két népszámlálás között.