eur:
408.04
usd:
375.16
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Tóth József polgármester leleplezi Horn Gyula egykori szocialista miniszterelnök szobrát a XIII. kerületi Gyermek téren 2014. július 4-én.
Nyitókép: MTI/Honéczy Barnabás

Letakarták Horn Gyula szobrát

Fekete zacskókkal takarta le a Budapest XIII. kerületében található Horn Gyula sétány utcanévtábláit a Mi Hazánk Mozgalom szombaton, a kommunizmus áldozatainak emléknapján.

Novák Előd, az ellenzéki párt alelnöke azt mondta, hogy a törvényes rendet állítják helyre, egyelőre szimbolikusan, ideiglenesen. A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint ugyanis közterület nem viselheti olyan ember nevét, aki részt vett a 20. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában.

A Mi Hazánk Mozgalom hivatalos eljárást is kezdeményezett a fővárosi kormányhivatalnál, amely válaszában meg is állapította a törvénytelen helyzetet - hangsúlyozta Novák Előd. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a főispán felhívta a figyelmüket egy jogtechnikai problémára: az ilyen ügyekben a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos állásfoglalását kell kérni, amit csak az illetékes önkormányzat tehet meg, erre a kormányhivatalnak nincsen lehetősége.

Az ellenzéki párt alelnöke azonban kiemelte, egy hasonló jogi ügyben már kimondta az MTA: "Horn Gyula közismert életútja nem hagy kétséget afelől, hogy részt vett, sőt vezető szerepet vitt a 20. századi önkényuralmi rendszer kiépítésében és fenntartásában". Abban az esetben megtiltották a hatóságok, hogy egy civil szervezetet Horn Gyuláról nevezzenek el.

A Fővárosi Közgyűlés megfontolhatná, hogy a kommunizmus egyik áldozatáról nevezze el a sétányt - vélekedett Novák Előd.

Hangsúlyozta: a kommunizmus áldozatainak emléknapján ki kell mondani, hogy Horn Gyula "pufajkásként" kiszolgálta az 1956-os forradalom és szabadságharcot vérbe fojtókat. Felelőssége elsősorban munkásőrként és magas rangú pártfunkcionáriusként állapítható meg, de "Harcos" fedőnéven III/II-es ügynök is volt.

Novák Előd az elmúlt harminc év, az MSZP- és a Fidesz-kormányok közös szégyenének nevezte, hogy még mindig nem tárták fel az ügynöklistákat, nem számoltatták el és tiltották ki a közéletből a kommunista vezetőket, valamint nem vonták meg a "kommunista luxusnyugdíjakat". Ezeket antikommunista programjuk három legfontosabb pontjaként említette.

Közölte:

a lengyel szabályozás mintáján alapuló lusztrációs törvényt akarnak.

Vékony Csongor, a párt budapesti elnöke azt mondta, évek óta országszerte küzdenek a kommunistákhoz kötődő utca- és közintézménynevek megváltoztatásáért. A Szabó Ervin könyvtárat is át kellene nevezni - hangoztatta, hozzátéve: szükséges lenne reformokat elérni a történelemoktatásban.

Az esemény végén a helyszínen közterület-felügyelők jelentek meg, akik rendőri intézkedést kértek. A rendőrök azt mondták, nem valósult meg rongálás. A Mi Hazánk Mozgalom politikusai elhagyták a helyszínt, a rendőrök pedig megkérték a közterület-felügyelőket, hogy távolítsák el a fekete zacskókat az utcanévtáblákról.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×